Augusztus 31-ig lehet pályázni a Ferencvárosi Önkormányzat Pubic Art pályázatára. A pályázati kiírás ITT TALÁLHATÓ. Kedvcsinálóként bemutatjuk a tavalyi pályázat hét nyertesét. 2023-ban is ugyan ezekre a helyszínekre várjuk az ötleteket. A szakmai zsűri az elbírálás során figyelembe veszi, hogy a művek a kerületi kisközösségek nyilvános tereiben valósulnának-e meg, és hogy a tervezés-előkészítés folyamán a helyi közösségek bevonására építenek-e.
A műveket 2022. április 1. és 2022. május 24. között lehetett megtekinteni, használni, birtokba venni. Egy projektet – egészségügyi okokból- októberben mutat be az önkormányzat. Jővőre szintén április elejétől május végéig állítjuk ki a nyertes pályázatokat.
Az önkormányzat idén is a társadalmi nyilvánosság tereihez, azok problémáiról szóló, kötetlen műfajú, interaktív, az itt élő közösséget vagy a társadalom egészét érintő kérdéseket tematizáló műveket vár. Feltétel, hogy a Public Art művek megkíséreljenek a kortárs művészet segítségével közérdeklődésre igényt formáló kérdéseket felvetni és a nem művészet-orientált lakókat is a művek által bevonni, és a public art alkotta szituációk révén elgondolkodtatni. A pályaműveknek törekedniük kell a párbeszéd ösztönzésére, amelynek segítségével a helyi társadalom különböző szegmenseit véleményformálásra és együttműködésre késztethetik.
A helyszínek ugyanazok lesznek, mint idén. Ezeket a szakmai zsűri jelölte ki. Íme a pályázat helyszínei: József Atilla – lakótelep – Dési Huber és Ifjúmunkás utca sarka, ugyanitt a Nagyjátszó, Madaras József tér, a Ferenc tér 2 helyszíne, Kerekerdő Park, Markusovszky tér, Haller park.
Szóvirágok
Cseh Lili
Kerekerdő Park
A virág formájú betűkből összeálló installációt a Kerekerdő park kis völgye inspirálta. A városban megbúvó pici területen nemcsak hogy meglepően hat a kis völgyszerű mélyedés, de különös asszociációkat is kelt. A Kerekerdő füves területén – vadvirágos mezőhöz hasonlóan- 20-30 fémszál csomót helyezett el Cseh Lili. A szálak végei különböző betű-formára voltak hajlítva, sötétben foszforelszkáltak, kékesen világítottak. A szálakat a földbe leszúrva rögzítették 20-30 cm mélyen. Egy csoport „virág” egy-egy szó betűit tartalmazza összekeverve. A betűcsoportok a területet körülvevő útszakaszhoz közel, jól láthatóan helyezkedtek el. A virág betűk egy-egy érzést, érzelmet jelentő szó betűit tették ki: félelem, öröm, bizalom, éhség, harag, közöny, szégyen, derű, unalom, gyűlölet, nyugalom, meglepődés, undor, bú, megvetés, szeretetet, büszkeség, hála, irigység, szomjúság, kíváncsiság, bűntudat, figyelem, szerelem, káröröm, vágyakozás, féltékenység. A területen sétálva lehetett a szavakat kiolvasni. A fények változása, egy madár megpihenése, vagy egy kutya jelölése a „mű”virágon mind új rétegekkel gazdagította azt. A gyalog úthoz közel, jól látható figyelmeztető táblákat és leírást helyeztek el a műről. A Kerekerdő park szobrászi szempontból is kiváló helyszín: a városi környezet része, de alacsony fekvése miatt egy abból kiszakított darab, ami viszonylag homogén hátteret biztosított a műnek.
A kültéri elhelyezkedés lehetőség a műalkotás és a valós környezet összehangolására, együtt értelmezésére is. A Szóvirágok távolról nézve, hozzájuk közeledve, vagy mellettük elhaladva természetes vadvirágos rét hatását keltették. Távolabbról nézve növénynek tűntek, csak közelebbről nézve lehetett felfedezni, hogy ezek a „virágok” tulajdonképpen betűk. A betűk használata a beszéd, az olvasás révén új dimenziót emel be a műbe, hiszen az alapvető, élőlényekre jellemző érzések, -legyen az pozitív, vagy negatív- mind természetesek, ha úgy vesszük, ugyanazon mezőn helyezkednek el.
Szferikus történetek
Pálfalusi Attila – médiatervező művész, a Média design BA szakvezető
Erhardt Miklós – képzőművész, oktató
Halák László – média designer
Média design hallgatók
Erdei Krisztina – képzőművész, projektfelelős
Ferenc tér
A Szferikus terek projekt kitalálói meg szerették volna tudni, miképp élték meg a régóta itt élő emberek az itteni változásokat. A tér a látogatók számára szubjektív tér is egyben, a különböző korok, napszakok és útvonalak a személyes élmények, térértelmezések egymást fedő rétegeit hozzák létre. Ezek a „szférák” jó eséllyel sohasem találkoznak, a projekt során azonban láthatóvá váltak. Közép-Ferencváros már a 12-13. században lakott volt, a nagyobb építkezések az 1820-as évektől kezdődtek. Házait a 19. század első felében annyira megrongálta az árvíz, hogy le kellett bontani őket. Ez után építették meg a mai Ferenc teret. A ‘80-as évektől a komfort nélküli, romos házak a rehabilitációs programnak köszönhetően megújultak. A Tompa utcán a Ferenc térig pezsgő társadalmi és kulturális élet folyik. A tér közösségi tervezéssel valósult meg . A prpjekt során arra kerestek válaszokat, hogy a lakók otthon tudják-e érezni magukat a dzsentrifikáción átesett városrészben? Mit éreznek az újonnan beköltözők? Azt kapták, amit vártak? A projekt keretében első körében a részvételi alkotás módszereivel szólították meg a Ferenc tér közösségét és feltérképezték a térhez kapcsolódó régi és új szokásaikat. Ehhez interjúkat készítettek az ittlakókkal. Két workshopot szerveztek, ahol a résztvevők alakíthatták a történeteket. Fotókat gyűjtöttek a tér látogatóitól. A következő fázisban, információk feldolgozásával, közösségi “input” alapján hoztak létre alternatív valóságokat a média design eszközeivel. A szferikus, vagy 360 fokos tartalom az ábrázolni kívánt tartalmakat egyszerre minden irányban, 360 fokos nézetben jelenítette meg. Az összegyűjtött anyagból készült történetek megmutatják a Ferenc tér és környékén élők preferenciáit, személyes élményeit. A hallgatók betekintést nyerhettek a részvételi projektek megvalósításába és megismerkedhettek a dinamikusan fejlődő a virtuális valóság aktuális kérdéseivel. A ferencvárosi közönség pedig a folyamatosan változó tér személyes reflexióival találkozhattak. Az installáció ezáltal a közösségi tervezés virtuális kommunikációs terévé vált. A 2021-ben a JALT-on kiállított fémvázas installációt idén a Ferenc téren mutatták be, okostelefonnal bármikor, folyamatosan megtekinthető volt. A megnyitó- és záróeseményen VR kertmozi keretében speciális szemüvegekkel is meg lehetett tekinteni a történeteket.
Ülőkövek
Haber Szilvia
Markusovszky tér
Haber Szilvia a Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium 12. osztályos keramikus tanulóival pályázott építészeti kerámia tervezésére, kivitelezésére egészen pontosan ülőkövek készítésére. A helyszínen gipszformákba préselve pedig a megvalósult ülőkövek kicsinyített formáit lehetett elkészíteni, amelyek levélnehezékként, könyvtámaszként kaphattak új funkciót. A Markusovszky térre tervezett kerámiából készítendő ülőkövek jól illeszkedtek a tér elrendezéséhez. A játszótér és a kutyafuttató közé telepített kerámia plasztikák megpihenésre, elmélkedésre ösztökélték az arra járókat. Az emberek okozta természetpusztító tevékenységek, mint az orvvadászat, a klímaváltozást kiváltó környezetszennyezés miatt kihalt állatok megformálásával, kerámia ülőkövekké alakításával hívták fel a figyelmet ezekre a káros tevékenységekre. A szobrokon kihalt állatok latin nevei és kihalásuk dátuma is szerepelt. Memento mori – A mindennapok pörgése közben könnyen azt hihetjük, hogy a jelen pillanat örökké tart, azonban ezek az „emlékkövek” figyelmeztetnek minket. Nem csak évmilliókkal ezelőtt kihalt fosszilis maradványok őrzik egyes állatfajok múltbéli jelenlétét itt a Földön, hanem a diákok által megformált ülőkövek is egyfajta kövületek már. Az alábbi élőlényekre emlékeztek a kilencedik kerületi diákok:
- Great Barrier Reef 2016, Nagy-korallzátony
- Diceros Bicornis Longipes 2006, nyugat-afrikai keskenyszájú orrszarvú
- Baiji – Lipotes vexillifer 2006, kínai folyami delfin
- Chelonoidis nigra abingdonii 2012, a galápagosi óriásteknősök egyik alfaja (“Magányos George” volt az utolsó példány)
- Glaucopsyche xerces 1943, Boglárkalepke-félék családjába tartozó Kék xerces
- Hydrodamalis gigas 1768, Steller- tengeritehén
Vendégmunkások
Horváth Csaba és Sipos Eszter
Ferenc tér
Kerületi lakosként érdekes tapasztalat az építőipari beruházások nyomán megjelenő vendégmunkások egyszerre hangsúlyos, mégis láthatatlan jelenléte. A környék köztereit használva lépten-nyomon halljuk beszélgetésiket, történeteiket. Érdekes, amit mesélnek életformájukról, ami tulajdonképpen a kerület átutazóivá válnak. Sokszor akár hónapokat is eltöltenek a Ferencvárosban anélkül, hogy rövid szociális interakciókon kívül bármilyen kapcsolatot alakítanának ki azzal a környezettel, amiben dolgoznak.
Az ő történeteikkel foglalkozott a vendégmunkások nevű public art projekt. A mű két elemből áll: egyrészt két szoborból, másrészt a belőlük szóló hang installációból. A két felnagyított és a talajtól felemelt munkavédelmi sisakból párbeszédet hallhattunk, amelyet a kerületben gyűjtött és célzott interjúk alapján írtak, párbeszédes formában. Ezek a beszélgetések nem folyamatos szöveget alkottak, hanem körülbelül 45 percnyi ismétlődő anyagot, amely összesen 10-14 darab hosszabb rövidebb, szünetekkel megszakított részből állt. Mindkét projektgazda hosszú évek óta tanít a kerületi Török Pál utcai Kisképzőben. így egy történet gyűjtő workshopot is szerveztek a kisképzős diákok bevonásával.
Horváth Csaba legutóbbi hang installációjának szövegét Karafiáth Orsolya írta, a szöveg irodalmi szintre emelésében itt is segítséget kértek. A dokumentarista szándékon túl szórakoztató párbeszédek megírása is cél volt. Olyanoké, amelyek érdemesek arra, hogy a park használói, a padokon ülők lehetőség szerint hosszan hallgassák őket.
Elnézést / Jertisar
Sugár János
Üllői út – Ecseri út sarok
Egy közvilágítási oszlopra, az országúti helységnév-jelzőkre hasonlító kettős táblát helyezett ki Sugár János. A táblák egyik oldalán magyarul, másik oldalán romungro nyelven annyi szerepelt, hogy elnézést, és jertisar.
A bocsánatkérésnek ez az egyszerű, hétköznapi kifejezése Japánban mindennapos. Felmérések szerint azonban Németországban például már csupán harmad-annyiszor kérnek elnézést, mint Japánban. Magyarországon még nem készült ilyen felmérés, de a művész abból a feltételezeséből indult ki, hogy mind a magán-, mind a közéletben az elnézést-kérés egyáltalán nem mindennapos rutin; holott feltételezhető, hogy nagyjából ugyanannyi okunk lenne embertársainktól elnézést kérni itt, mint Japánban. Sugár János szerint valószínű, hogy mind a magán-, mind a közéletben sokkal jobban éreznénk magunkat, ha saját tévedésünket, hibáinkat, tájékozatlanságunkat, butaságunkat, önzésünket, szűkkeblűségünket vagy intoleranciánkat belátnánk és az emiatt keletkezett félreértés, zavar, megbántottság, lelepleződés felett érzett sajnálkozásunknak gyakrabban adnánk hangot. Ráadásul az elmaradt elnézést-kérések okozta lelkiismeret furdalást sokan agresszióval, nagyképűséggel, intoleranciával párosítják. A művész szerint a kaotikus városi vizualitás közepén, reklámok, útmutatók, graffitik, óriásplakátok özönében egy szándékosan egyszerű munka nagy hatású lehet. Az első kérdés, amit felvet, hogy itt és most ki is kér kitől elnézést, és már csupán ez a kézenfekvő interpretációs feladat is messze viheti a nézőt. Ugyanis be kell látnunk, hogy sok a lehetőség az elnézés-kérésre. Tehát mindenki az aktuális lelkiállapotáról kap információt azáltal, ahogy az ELNÉZÉST értelmezi.
A mindkét oldalán magyar (magyar – magyar) feliratos elnézést tábla 2004 és 2008 között két alkalommal Budapesten, és négy alkalommal vidéken (Szombathely, Győr, Eger, Miskolc) lett megvalósítva. Minden alkalommal kiváncsi érdeklődés vette körül a kihelyezett táblákat.
2009-től kezdve a táblák másik oldalán a magyar mellett egy idegen nyelvű elnézést is olvasható: Volt már ilyen tábla Marosvásárhelyen és Pozsonyban, a szlovén-magyar határon, Budapesten, Pécsett és Gyulán is.
Nem kötelező olvasmány
Menesi Attila
József Attila-lakótelep
Menesi Attila az elmúlt években – a kultúrpolitika változásaival párhuzamosan – intézményrendszeren kívüli, de arra reflektáló aktivitásokkal foglalkozott. Az egyéni műfaj helyett együttműködésekben, a (korábban sem jellemző) műtárgy készítés helyett közösségi projektekben vett részt, majd 2013-ban megalapította a független képzőművészeti tanszéket. Mindezek korábbi, helyspecifikus, intervenciós és intézménykritikai projektjei sorába illeszkedtek, de új attitűdöket is eredményeztek. A f***k projekttel több mint 7 éve egy folyamatosan megújuló networkkel vagyunk jelen. Pályázata a független képzőművészeti tanszék fejlesztéséhez is kapcsolódik, amelyben a network tagjaival közösen dolgoztak. A Nem kötelező olvasmány nevű projekt során a kölcsönös tanulás került fókuszba. 2022. áprilisában különböző nyilvános és ingyenes tanulási lehetőségeket hirdettek meg a József Attila-lakótelepen. Két hétig tudásközvetítés és pályaorientáció zajlott a Dési Huber és Ifjúmunkás utca sarkán. Egy padban ült az itt lakó egykori gázszerelő, a kismama-szövetkezet irodavezetője és a Ferencváros utánpótlás csapatának nemrégiben igazolt középpályása, akik egymástól és másoktól is tanulhatnak. De taníthattak is, ahogy a többi, különböző tudományban, szakmában, sportban, nyelvben vagy éppen művészetben jártas lakó is lehetőságet kapott erre. A leghétköznapibb és a nem mindennapi tudások keveredtek egymással, minden nap három témában, három órás (17:00 – 20:00) szabadtéri tanulószobában adhatták át egymásnak az emberek a tudásukat.
A Nem kötelező olvasmány nem tartalmazott látványos elemeket, sokkal inkább a lokáció lakóival történő együttműködésekre törekedett.
Bárányok
Várnai Gyula
Ferenc tér
A bárány a megtisztulás metaforája, a jóság jelképe. A bárány szimbólum számtalan vallásban az ártatlanságot, és az áldozati jelleget testesíti meg. A keresztény kultúra szerint Jézus Isten báránya, aki magára veszi a világ bűneit. Történelmi időkben az emberek különös szokással szabadultak meg a bűneiktől: kiválasztottak egy fekete bárányt, jelképesen rákenték vétkeiket, majd a bűnbakot kihajtották a pusztába, hogy bűneikkel együtt ott pusztuljon el. A világban elterjedt szokás a bárányok, áldozati állatként való levágása. A bűn, bűnbocsánat, megtisztulás kifejezések a felelősség kérdését járják körül és napjainkban különös aktualitása van a felelősség értelmezésének. A víz testet és lelket megtisztító ereje mindenki számára ismert. A kora nyári napsütésben vízpárába burkolózó szobor hűsítve enyhítette a néző forróság érzetét, mint ahogy élő megfelelői teszik ezt felelősség érzetünkkel évezredek óta. Munkájával a mitikus állatoknak és a víz tisztító erejének találkozása az ember felelősségvállalására hívja fel a figyelmet.
Kóró Felhő
Gwizdala Dáriusz
Markusovszky tér
A 2020 óta futó Kóró névre keresztelt művészeti koncepció fókuszában a szárazvirág gyűjtés áll. A művész folyamatos fúzióra törekszik a design, a kreatív ipar és az alkalmazott művészetek területeivel. A projekthez tartozó kulturális tartalmak, legyen az divatfotó, művészeti installáció, vagy közösségi növénygyűjtő túra, a médiumok közötti átjárhatóságban teljesednenk ki. A Kóró projekt szellemisége eltér a műtárgy készítő művészeti hagyományoktól. Az organikus anyagok kiválasztása és felhasználása a természet körforgásán és kincsein alapul. A Public Art Ferencváros 2021 pályázatára egy nagyobb léptékű függesztett Kóró installációt készített Gwizdala Dáriusz. Az összegyűjtött száraz virág csokrot egy mini pókdaruról lógatta le. A kompozíció feszültségét az organikus virág tömeg és a futurisztikus ipari gép kontrasztja alkotta.
Madaras váltófutás
Tehnica Schweiz / László Gergely és Rákosi Péter
Madaras József tér
Egészségügyi okok miatt a pályamű 2022. október 1. és 23. között megvalósul meg.
A kerület egyik terére az önkormányzat nemrégiben egy 400 m-es rekortán futópályát épített a a Madaras József téren. A futópályát sajnos nem sokan használják, pedig egyre többen döntenek úgy más parkokban az emberek, hogy futnak, vagy sétálnak az ilyen pályákon. A projekt kitalálói váltófutást szerveznek októberben a futópályára, hogy ezzel vegyék birtokba a sávot a kerületiek. amely megszakítás nélkül, éjjel és nappal, lehetőleg örökre veszi használatba a futópályát. A váltófutás indulásától kezdve egy sportolni vágyó folyamatosan futni fog a Madaras József tér körül. ha nem sikerülne fenntartani az örök váltót, a futás addig tart, ameddig lesz, aki átvegye a stafétabotot. Minden futó annyi kört fut, amennyit csak akar. A futókat legelőször is a környékbeli lakosság, környező iskolák, sportegyesületek köréből hívják, de a részvétel mindenki számára nyitott. A projekt legnagyobb feladata a futók beszervezése, meghívása és koordinálása lesz.
A stafétabot: A váltófutás hagyománya ókori görög eredetű. Egy botra tekert üzenetet futárok kézbesítettek, hosszabb távon egymást váltva is. Sportágként a 19. század végén az Egyesült Államokban vált ismertté. A staféta a 20. században, a modernitással vált az összetartás, együttműködés szimbólumává. A váltófutás ugyanakkor a generációkról generációkra átadott kollektív eszmék különösen erős jelképe is volt, a fasizmusban és a szocializmusban egyaránt. A váltófutás ókori eredetéhez hűen, a mi staféta botunk is üzenetet rejt, méghozzá a Madaras József tér látogatói számára. A bot anyaga, kialakítása, elkészítése és a benne rejlő üzenet megfogalmazása egy szerves folyamat, amelynek az elején járunk most. Ha a szervezők terve működik, és a váltó tényleg örökké tart, a stafétabotba rejtett üzenet tartalma is örökké ismeretlen marad.
CSATLAKOZZON FACEBOOK-CSOPORTUNKHOZ!