A A A
Ügyleírások

ADÓ- ÉS ÉRTÉKBIZONYÍTVÁNY

Ügytípus megnevezése
Adó- és értékbizonyítvány

Az ügy rövid leírása
Az önkormányzati adóhatóság a jegyző hatáskörében állítja ki az illetékességi területén található ingatlanok esetében az adó- és értékbizonyítványokat. Az adó- és értékbizonyítvány tartalmazza (igazolja) az adott ingatlan jellemzői alapján, annak meghatározott forgalmi értékét. Az adó- és értékbizonyítvány kiállítása jogszabály alapján megkeresésre (hagyatéki, gyámhatósági, végrehajtási eljárások), illetve – külön jogszabályban meghatározott esetekben – az ügyfél kérelmére történik.

Az ügyintézés kezdeményezhető
Az ügy megkeresés vagy kérelem alapján indul, a kérelem benyújtható papír alapon.

Kapcsolódó jogszabályok
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, valamint a 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól.

Adó- és értékbizonyítványhoz szükséges dokumentumok

      • Kérelem (amely tartalmazza a kérelmező nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, levelezési címét, esetleg telefonos és email elérhetőségét, a kérelem célját, az ingatlan adatait (helyrajzi szám, cím)). A kérelem letölthető az alábbi linkről is (link),
      • képviselet esetén – az ügyvédi meghatalmazás esetét kivéve – 2 tanúval ellátott meghatalmazás,
      • adásvételi, ajándékozási szerződés másolata (amennyiben az adó- és értékbizonyítványt adásvétellel, ajándékozással összefüggésben kérik, pl. gyámhatósági eljárásban),
      • amennyiben az eljárás nem illetékmentes (az illetékmentes eljárások körét lsd. alább), ingatlanonként 4000 Ft illeték befizetését igazoló csekk feladóvevénye, vagy az átutalási megbízás teljesítéséről szóló igazolás.

Az ügyintézés díja vagy illetéke, számlaszáma
Amennyiben az eljárás nem illetékmentes, ingatlanonként 4000 Ft, amelyet Budapest Főváros IX. kerület Ferencvárosi Önkormányzat illeték beszedési számlájára 10401196-00028997-00000009 kell teljesíteni.
A hagyatéki, gyámhivatali, és bírósági végrehajtási eljárásban kért adó- és értékbizonyítvány kiadása illetékmentes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdésében foglaltak alapján.

Ügyintézést végző szervezeti egység:
Budapest Főváros IX. kerület Ferencvárosi Önkormányzat Adóiroda
1093 Budapest Bakáts utca 8.
Telefon: +36 (1) 215-10-77
adoiroda@ferencvaros.hu

ADÓIGAZOLÁS (HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY) KIADÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS

Az ügy rövid leírása
Az adóhatóság hatáskörében eljárva, a nyilvántartásában szereplő adatok alapján, a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelő, az adózó által kért és a jogszabályoknak előírt adattartalommal, az adózó kérelmére az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 85/A §-a alapján hatósági igazolást állít ki.

Eljárás
Az igazolás kiadása kérelemre indul.
A kérelem benyújtható:

  • személyesen: az igazolás azonnal kiadásra kerül
  • postai úton: ügyintézési határidő a kérelem benyújtásától számított 10 nap

2016. január 1-től az illetékekről szóló 1990. évi XCII. törvény mellékletének XXI. cím 4. pontja alapján az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adóhatósági igazolások kiállítása illetékmentes.

Adóigazoláshoz szükséges dokumentumok
a) Magánszemély esetén:

    • Kérelem, ami tartalmazza a kérelmező nevét, azonosító adatait, a kérelem kiadásának célját és a kért igazolás darabszámát
    • Személyi igazolvány/Személyazonosító igazolvány
    • Lakcímkártya
    • Adókártya
    • Meghatalmazott esetén (kérelmező nem személyesen veszi át az igazolást): 2 tanuval ellátott meghatalmazás

b) Egyéni vállalkozó esetén:

    • a magánszemély esetén szükséges dokumentumok
    • Vállalkozói igazolvány

c) Nem magánszemély esetén:

    • kérelem, amely tartalmazza a kérelmező nevét, székhelyét, adószámát, az igazolás kiadásának célját, valamint a kért igazolás darabszámát
    • Aláírási címpéldány másolata
    • Képviselet esetén a cégnél aláírásra jogosult által kiadott meghatalmazás

Ügyintézést végző szervezeti egység:
Budapest Főváros IX. kerület Ferencvárosi Önkormányzat Adóiroda
Végrehajtási Csoport
1093 Bp. Bakáts utca 8.; Tel:: +36/1/215-1077
E-mail: adoiroda@ferencvaros.hu

ADÓK MÓDJÁRA BEHAJTANDÓ KÖZTARTOZÁSOK

Rövid leírás
Az adók módjára behajtandó köztartozások esetében az önkormányzati adóhatóság más szerv ill. hatóság (kimutató) által nyilvántartott, esedékességi időben nem teljesített fizetési kötelezettségeit (tartozást) hajtja be megkeresésre.

Eljárás
Magánszemély esetében az állandó lakóhely, tartózkodási hely szerint illetékes önkormányzat adóhatósága jár el.

A behajtási eljárás a kimutató szerv megkeresésére indul. Az adóhatóság a követelést nyilvántartásba veszi, majd fizetési felhívásban felhívhatja Adóst önkéntes teljesítésre. Ha a tartozás megfizetése a felhívásban megadott esedékességig elmarad, Adóssal szemben az Adóhatóság végrehajtási eljárást indít.

A végrehajtási eljárás addig folyik, ameddig:

  1. tartozás megfizetésre kerül;
  2. végrehajtást kérő a megkeresését visszavonta, ill. az eljárás megszüntetését kérte

Az Adóhatóság fizetési könnyítést (részletfizetés, fizetési halasztás) nem engedélyezhet, a tartozást nem mérsékelheti illetve nem minősítheti behajthatatlannak.

Végrehajtási költségek
A 49/2012. (XII.28) NGM rendelet alapján az Adóhatóságot a hatáskörébe tartozó végrehajtás foganatosításáért költségátalány illeti meg.
A költségátalány 5.000.- Ft, melyet végrehajtási cselekmény foganatosítása esetén kell felszámítani.
A költségátalány mellett Hatóságunk foglalásonként 5.000 Ft költség minimumot számít fel.
A végrehajtási költségeket Adósnak kell megfizetnie.

Jogorvoslat
A végrehajtás során az Adóhatóság által hozott végzések, illetőleg az adóvégrehajtó törvénysértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen az Adós, a behajtást kérő, illetve az, akinek a végrehajtás jogát vagy jogos érdekét sérti – a sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásának tudomására jutásától számított 8 napon belül – Budapest Főváros Kormányhivatalához címzett, de az eljáró Adóhatóságnál benyújtott végrehajtási kifogást terjeszthet elő. A sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásától számított 6 hónap elteltével végrehajtási kifogás nem nyújtható be, a határidő jogvesztő, annak elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének helye nincs. Az elkésett vagy nem a jogosulttól származó végrehajtási kifogást az elsőfokú hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. .

A végrehajtási kifogás illetékköteles, melynek összege 5000 Ft, ezt a Budapest Főváros IX. ker. Ferencvárosi Önkormányzat K&H Banknál vezetett 10401196-00028997-00000009 számú államigazgatási illeték számlájára kell megfizetni.

Kapcsolódó jogszabályok (link)

Ügyintézést végző szervezeti egység:
Budapest Főváros IX. kerület Ferencvárosi Önkormányzat Adóiroda
Végrehajtási csoport
1093 Bp. Bakáts utca 8.; Tel:: +36/1/215-1077
E-mail: adoiroda@ferencvaros.hu

ÉPÍTMÉNYADÓ

Ügytípus megnevezése
Építményadó

Az ügy rövid leírása
Építményadóban adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész. Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.

Az adó alanya:

  • Az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa.
  • Több tulajdonos esetén a tulajdonosok az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.
  • Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya (továbbiakban együtt: tulajdonos).
  • Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották – melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte –, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni, kivéve, ha a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet az ingatlanügyi hatóság jogerősen elutasította vagy azt visszavonták vagy a bíróság megállapította a szerződés érvénytelenségét.
  • Újonnan létrehozott építmény tulajdonjogának – a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőző – átruházása esetén a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtását követően a szerző felet a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók;
  • Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.
  • Társasház, -garázs és -üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.

Mentes az adó alól:

  • a szükséglakás,
  • a magánszemély tulajdonában lévő lakás, amelyben a magánszemély adóalany, illetve annak hozzátartozója tartós ottlakásra rendezkedett be, és ahol életvitelszerűen ott lakik. Életvitelszerűen lakásként használt ingatlan: a tulajdonos olyan lakása, ahol ő vagy hozzátartozója bizonyítottan az életviteléhez szükséges tevékenységeket (étkezés, főzés, mosás, családi élet szervezése, közüzemi szolgáltatások igénybe vétel, elérhetőségi címkénti megjelölése stb.) rendszeresen, legjellemzőbben folytatja és máshol nincs olyan lakás, amelyet ténylegesen az életviteléhez szükségesen használ.
  • az óvóhely (légópince)
  • a lakóépületben található, a társasház közös tulajdonában és használatában álló helyiség
  • a magánszemélyek tulajdonát képező önálló garázs 16 m2-t meg nem haladó része, valamint a teremgarázsban lévő és magánszemély tulajdonában lévő gépkocsi beállók teljes területe
  • a magánszemélyek tulajdonában álló, az ingatlan nyilvántartásban tárolóként bejegyzett helyiségek teljes területe, ha azok hasznos alapterülete az adózóra eső tulajdoni hányad alapján a 10 m2-t nem haladja meg
  • az ingatlan nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény, vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló építmény (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az építményt az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységhez kapcsolódóan használja
  • a kizárólag az orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség
  • a radioaktív hulladék elhelyezésére használt építmény
  • a kiégett nukleáris üzemanyag tárolására használt építmény
  • műemléképület felújításához kapcsolódó adómentesség: Ha a műemléki értékként külön jogszabályban védetté nyilvánított vagy az önkormányzat rendelete alapján helyi védelem alatt álló épületet felújítják, akkor az épület, illetve az épületben lévő önálló adótárgy (lakás, nem lakás céljára szolgáló épületrész) 2008. január 1-ét követően kiadott építési engedély jogerőre emelkedését követő három egymást követő adóévben mentes az adó alól.

Az a 65. életévét betöltött, vagy életkorától függetlenül a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő magánszemély, aki egyedül vagy kizárólag ugyanezen feltételeknek megfelelő hozzátartozójával él, a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is lakóhelyéül szolgáló lakása utáni építményadó-fizetési kötelezettségét illetően adófelfüggesztés iránti kérelemmel élhet az adóhatóság felé. Az adófelfüggesztés időszaka alatt az adót nem kell megfizetni, az egyébként esedékessé váló adó után azonban az adóhatóság az esedékesség napjától az adófelfüggesztés megszűnése napjáig terjedően a mindenkori jegybanki alapkamat mértékével egyező mértékű kamatot számít fel. A kamatot a késedelmi pótlék-számítással azonos módon kell számítani. Az adófelfüggesztés az adóév első napjától, annak (3) bekezdés szerinti megszűnése napjáig tart. Az arra jogosult adózó az adófelfüggesztés iránti kérelmét legkésőbb az adófelfüggesztés időszaka első adóévének január 15. napjáig nyújthatja be az adóhatóságnál. Az ezen időpontot követően beérkezett kérelmeket az adóhatóság az adóévet követő év első napjától veszi figyelembe.

Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését vagy a használatbavétel tudomásulvételét vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni. Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

Az adó alapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete.

Az adó mértéke:

  • Kizárólag magánszemély tulajdonában álló lakások esetében: 500 Ft/m2/év
  • 1 000 m2 hasznos alapterületet meghaladó, de 3 000 m2 hasznos alapterületet meg nem haladó kereskedelmi egység esetében 1 560 Ft/m2/év
  • 3 000 m2-t meghaladó hasznos alapterületet meghaladó kereskedelmi egység esetében 1 580 Ft/m2/év
  • Minden más esetben 1 520 Ft/m2/év

Az adózónak (tulajdonosnak, vagy vagyoni értékű jog jogosultjának) az adókötelezettség keletkezését (változását) követő 15 napon belül kell adóbevallást tennie az önkormányzati adóhatósághoz (Adóiroda) az erre a célra rendszeresített nyomtatványon. Az adókötelezettség az adóév első napján (január 1.) fennálló állapot alapján keletkezik. Bevallást az adóévet követő 15 napon belül (pl.: 2015. évi változást 2016. január 15-ig) lehet szankció mentesen benyújtani az önkormányzati adóhatósághoz.

Az ügyintézés kezdeményezhető
Az adózó az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon teljesíti az építményadó kötelezettségének keletkezését, változását, megszűnését melynek a változást követő év január 15-ig tesz eleget.
Az ügy kérelemre indul, a bevallás benyújtható papír alapon vagy elektronikusan ügyfélkapun keresztül.

Kapcsolódó dokumentumok
Építményadó bevallás űrlapok megtalálhatóak: link elérhetőségen.

Kapcsolódó jogszabályok

  • A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (link)
  • A helyi építmény- és telekadóról szóló 40/2011. (XII.12.) önkormányzati rendelet megtalálható az link elérhetőségen.

Az ügyintézés díja vagy illetéke, számlaszáma
Bevallás benyújtása díj és illetékmentes.

Ügyintézési határidő
Általános ügyintézési határidő 30 nap.

Fizetési határidő és számlaszám
Az építményadót az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény által meghatározott módon és határidőben Budapest Főváros IX. kerület Ferencvárosi Önkormányzat Építményadó beszedési alszámlájára (10401196-00028993-00000003) kell teljesíteni.

Általános befizetési határidő március 16-e és szeptember 15-e.

Ügyintézést végző szervezeti egység:
Budapest Főváros IX. kerület Ferencvárosi Önkormányzat Adóiroda
Helyi adó csoport
1093 Budapest Bakáts utca 8.
Telefon: +36 (1) 215-10-77
E-mail: adoiroda@ferencvaros.hu

GÉPJÁRMŰADÓ

Ügytípus megnevezése
Gépjárműadó bevallás

Az ügy rövid leírása
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) alapján A magyar hatósági rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint Magyarország területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű (a továbbiakban együtt: gépjármű) után gépjárműadót kell fizetni.

A Gjt. hatálya nem terjed ki a magyar hatósági rendszámtáblával ellátott mezőgazdasági vontatóra, a lassú járműre és a lassú jármű pótkocsijára, a négykerekű segédmotoros kerékpárra, a külön jogszabály szerinti „méhesházas” gépjárműre, a munkagépre, a CD, a CK, a DT, az OT és a Z betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjárműre, valamint a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek közül azokra, amelyek az Európai Unió valamely tagállamában vannak nyilvántartva.

Főszabályként az adó alanya az a személy, aki/amely a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény alapján vezetett járműnyilvántartásban (a továbbiakban: hatósági nyilvántartás) az év első napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzemben tartója van, akkor közülük az adó alanya az, akinek/amelynek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították.

Az adó alanya az ,,E” és ,,P” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén az, akinek/amelynek a nevére a rendszámtáblát az eljáró hatóság kiadta.

Az adóztatási feladatokat a magánszemély adóalanynak a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti nyilvántartásba, míg a nem magánszemély adóalanynak (ideértve az egyéni vállalkozót is) a hatósági nyilvántartásba bejegyzett lakcíme, székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatóság látja el.

Az adó alapja:

  • Az adó alapja személyszállító gépjármű – ide nem értve az autóbuszt – hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve.
  • Az adó alapja az autóbusz, a lakókocsi, a lakópótkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege.
  • Az adó alapja a tehergépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege, növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával.
  • Az adó alapja nyergesvontató esetében a nyergesvontató saját tömegének kétszerese, növelve a nyergesvontatóval vontatható, átmenőfékes vontatmány (félpótkocsi) megengedett legnagyobb össztömege és a nyergesvontató saját tömege pozitív különbözetének felével.

Az adó mértéke:

  • a személyszállító gépjármű – ide nem értve az autóbuszt – esetében:
    • gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kilowatt,
    • gyártási évét követő 4-7. naptári évben 300 Ft/kilowatt,
    • gyártási évét követő 8-11. naptári évben 230 Ft/kilowatt,
    • gyártási évét követő 12-15. naptári évben 185Ft/kilowatt,
    • gyártási évét követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140 Ft/kilowatt
  • Az adó mértéke az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után:
  • a) a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz esetén 850 Ft,
    • b) az a) pont alá nem tartozó tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz esetén 1380 Ft.
  • tételes adómérték:
    • az E betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után 10.000 forint, míg a tehergépjármű után 46.000 forint,
    • a P betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 23.000 forint adót kell fizetni.

Adókötelezettség keletkezése:
Az adókötelezettség a gépjármű forgalomba helyezését követő hónap első napján kezdődik.

Adókötelezettség megszűnése, szünetelése:
Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a hatóság a gépjárművet bármely okból a forgalomból kivonta.
Kérelemre szünetel az adófizetési kötelezettség, ha a gépjármű a rendőrhatóság igazolása szerint jogellenesen került ki az adóalany birtokából. A szünetelés a jogellenes cselekmény bekövetkezését követő hónap első napjától annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a gépjármű az adóalany birtokába visszakerült. A szünetelés időszakára időarányosan eső adót nem kell megfizetni. Ha a gépjármű nem kerül vissza az adóalany birtokába, akkor a jogellenes állapot bekövetkezésének időpontját követő év utolsó napján az adóalany ezen gépjárműve utáni adókötelezettsége megszűnik.

Adókedvezmény:
– 20%-os adókedvezmény illeti meg azon autóbuszt és tehergépjárművet – a nyergesvontató kivételével, amely után 30%-os kedvezmény jár -, amely a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontja szerinti “5”, “6”, “7” vagy “8” környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott;
– 30%-os kedvezmény illeti meg azon autóbuszt, tehergépjárművet – a nyergesvontató kivételével, amely után 50%-os kedvezmény jár -, amely a KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontja szerint legalább “9”, “10”, “11”, “12” környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott.
– Ha az adóalany az adóévben tehergépjárművével – fuvarokmánnyal igazoltan – olyan kombinált áruszállítást alkalmazott, amelynél Magyarország területén vasúton vagy belvízen megtett út járatonként 100 km-nél hosszabb volt, az adókedvezmény mértéke:
– 30-60 járat teljesítése esetén a tehergépjármű után az adóévre az 1. és 2. pont alapján megállapított fizetendő adó 10%-a
– 60 járat felett az 1. és 2. pont alapján megállapított fizetendő adó 20%-a.

Adómentesség:
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5.§. bizonyos esetekben mentességet engedélyez a gépjárműadó alól: egyes esetekben feltételhez kötött személyes mentesség, más esetekben tárgyi mentesség léphet fel. Ilyen pl. a mozgáskorlátozottsághoz kapcsolódó adómentesség.

A súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő adóalany, valamint a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó adóalany (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany) egy darab – 100 kW teljesítményt meg nem haladó, nem a külön jogszabály szerinti személytaxi-szolgáltatásra és személygépkocsis személyszállító szolgáltatásra használt – személygépkocsija után legfeljebb 13 000 forint/adóév erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár.

Súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő az a személy, aki a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 2016. április 1-jén hatályos 2. § a) pontja szerint súlyos mozgáskorlátozottnak vagy 2. § h) pontja szerint egyéb fogyatékossággal élőnek minősül, és ezt a tényt az ott meghatározott szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, igazolás, hatósági határozat másolatával igazolja.

Bejelentési kötelezettség
Az adózónak közvetlenül az illetékes önkormányzati adóhatóságnál be kell jelentenie (15 napon belül):

  • a mentességre való jogosultságot (a leggyakoribb eset a mozgáskorlátozottak mentessége),
  • az adófizetési kötelezettség szünetelését,
  • ha olyan gépjármű tulajdonjogát szerezte meg, amelynek korábbi tulajdonosa (elidegenítője) adómentes volt.

A bevallás benyújtható papír alapon vagy elektronikusan.

Az ügyintézés kezdeményezhető
Bevallási kötelezettség: Általános esetben nincs.
Az adóhatóság az adót kivetéssel, a gépjármű hatósági nyilvántartásba bejegyzett adatok adatszolgáltatás tartalma alapján állapítja meg. Az adózás rendjéről szóló törvény 176.§ (1) bekezdése alapján a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999.évi LXXXIV.törvény szerinti nyilvántartásba bejegyzés alapjául szolgáló bejelentési kötelezettség a jogkövetkezmények alkalmazása tekintetében bevallásnak minősül.

Gépjárműadó bevallást kell benyújtani az alábbi esetekben:
– adómentesség címén, ha

  • az adóalany költségvetési szerv,
  • alapítvány, egyesület a tulajdonában lévő gépjármű után, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett,
  • autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a helyi és helyközi menetrendszerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell.
  • egyházi jogi személy tulajdonában lévő gépjármű,
  • tűzoltó szerkocsi,
  • a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő adóalany,
  • a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó adóalany
  • környezetkímélő gépkocsi. (az a gépjármű, amely a KöHÉM rendelet 2015. július 1-jén hatályos 2. § (6) bekezdése szerint környezetkímélő gépkocsinak minősül)
  • az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja,
  • az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői tulajdonában lévő gépjármű

– szüneteltetés miatt, ha a gépjármű a rendőrhatóság igazolása szerint jogellenesen került ki az adóalany birtokából.

– kombinált áruszállítás után járó adókedvezmény iránti – fuvarokmánnyal igazolt – kérelmét az adóév július 1. napjától nyújthatja be a gépjármű adóztatására illetékes adóhatósághoz a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 8.§ (4)-(7) bekezdése alapján.

Kapcsolódó dokumentumok
A központi és helyi adójogszabályokról, önkormányzati adókkal kapcsolatos tájékoztatókról, információkról, elektronikus és papír alapú bevallási nyomtatványokról az link elérhetőségen részletesen tájékozódhat.

Kapcsolódó jogszabályok

  • az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. 176. §,
  • a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény,
  • 102/2011. Kormányrendelet a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről

Az ügyintézés díja vagy illetéke, számlaszáma
Bevallás benyújtása díj és illetékmentes.

Ügyintézési határidő
Általános ügyintézési határidő 30 nap.

Fizetési határidő és számlaszám
A gépjárműadót az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény által meghatározott módon és határidőben Budapest Főváros IX. kerület Ferencvárosi Önkormányzat Gépjárműadó beszedési számlájára (10401196-00028998-00000008) kell teljesíteni.

Általános befizetési határidő március 16-a és szeptember 15-e.

Ügyintézést végző szervezeti egység:
Budapest Főváros IX. kerület Ferencvárosi Önkormányzat Adóiroda
Gépjárműadó csoport
1093 Budapest Bakáts utca 8.
Telefon: +36 (1) 215-10-77
E-mail: adoiroda@ferencvaros.hu

IDEGENFORGALMI ADÓ

Ügytípus megnevezése
Idegenforgalmi adó

Az ügy rövid leírása

Adókötelezettség terheli azt a személyt, aki nem állandó lakosként Budapest Főváros IX. kerület Ferencvárosi Önkormányzata illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt.

A fizetendő adót a szálláshely ellenérték fejében történő átengedése esetén a szállásdíjjal együtt a szállásadó, a szálláshely vagy bármely más ingatlan ingyenesen történő átengedése esetén a szálláshellyel, ingatlannal rendelkezni jogosult az ott-tartózkodás utolsó napján szedi be.
Az idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is köteles befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta

Az idegenforgalmi adó alapja a megkezdett vendégéjszakára eső szállásdíj (a szálláshely általános forgalmi adóval csökkentett ára a kötelező reggeli és egyéb szolgáltatások nélkül), ennek hiányában a szállásért bármilyen jogcímen (például: üdülőhasználati jog) fizetendő ellenérték (például: üzemeltetési költség).

Az idegenforgalmi adó mértéke a szállásdíj 4 %-a.

Mentes az adó alól:

  •  a 18. életévét be nem töltött magánszemély;
  • a gyógyintézetben fekvőbeteg szakellátásban részesülő vagy szociális intézményben ellátott magánszemély;
  • a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakképzés keretében, a szolgálati kötelezettség teljesítése, vagy a településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vagy a Htv. 37. §-ának (2) bekezdése szerinti tevékenységet végző vállalkozó esetén vállalkozási tevékenység vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély,
  • aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, továbbá a használati jogosultság időtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag, illetőleg a tulajdonos, a bérlő hozzátartozója, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának időtartamára annak a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója;
  • az egyház tulajdonában lévő épületben, telken vendégéjszakát – kizárólag az egyház hitéleti tevékenységében való részvétel céljából – eltöltő egyházi személy
  • a honvédelmi vagy rendvédelmi feladatokat ellátó szervek állományába tartozó személy hozzátartozója, ha a vendégéjszakát az állomány tagjának látogatása miatt tölti a szolgálatteljesítés vagy a munkavégzés helye szerinti településen lévő, a honvédelmi vagy rendvédelmi szerv rendelkezése alatt álló, szolgálati érdekből fenntartott szálláshelyen, feltéve, ha a településen való szolgálatteljesítés, munkavégzés időtartama legalább egybefüggő 30 nap.

Az adóbeszedésre kötelezettnek a beszedett adóról a Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Adóirodájához a tárgyhónapot követő hó 15-éig adóbevallást kell benyújtania.

Az idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezetteknek kell befizetnie a beszedést követő hó 15. napjáig a Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata idegenforgalmi adó beszedési számlájára.
Az adóbeszedésre kötelezett szigorú nyilvántartási kötelezettségét a 38/2010. (XII.31) önkormányzati rendelet szabályozza részletesen.

Az ügyintézés kezdeményezhető
Az adózó az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon teljesíti a idegenforgalmi adó kötelezettségének keletkezését, változását, megszűnését.
Az ügy kérelemre indul, a bevallás benyújtható papír alapon vagy elektronikusan ügyfélkapun keresztül.

Kapcsolódó dokumentumok
Idegenforgalmi adó és önellenőrzési nyomtatványok megtalálhatóak: link elérhetőségen.

Kapcsolódó jogszabályok

  • A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (link)
  • az idegenforgalmi adó helyi bevezetéséről szóló 38/2010. (XII.31.) önkormányzati rendelet megtalálható az link elérhetőségen.

Az ügyintézés díja vagy illetéke, számlaszáma
Bevallás és önellenőrzés benyújtása díj és illetékmentes.

Ügyintézési határidő
Általános ügyintézési határidő 30 nap.

Fizetési határidő és számlaszám
Az idegenforgalmi adót az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény által meghatározott módon és határidőben Budapest Főváros IX. kerület Ferencvárosi Önkormányzat Idegenforgalmi adó beszedési alszámlájára (10401196-00029062-00000007) kell teljesíteni.

Az idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezettnek a beszedést követő hó 15. napjáig kell az adóhatósághoz befizetnie.

Ügyintézést végző szervezeti egység:
Budapest Főváros IX. kerület Ferencvárosi Önkormányzat Adóiroda
Helyi adó csoport
1093 Budapest Bakáts utca 8.
Telefon: +36 (1) 215-10-77
E-mail: adoiroda@ferencvaros.hu

KÖVETELÉSKEZELÉSI ELJÁRÁS

Ügytípus megnevezése
Követeléskezelési eljárás

Az ügy rövid leírása
Önkormányzati adóhatóságunk kiemelt és kötelező feladatként kezeli az adózók kintlévőségeinek beszedését. Mindazokkal szemben, akik önként nem tejesítik fizetési kötelezettségeiket és hátralékot halmoznak fel, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 150. § (3) bekezdése alapján önkormányzati adóhatóságunknak kötelessége végrehajtási eljárást indítania.
A végrehajtási eljárás keretében első lépésként az esetlegesen fennálló túlfizetés kerül átvezetésre a tartozást mutató számlára. Amennyiben ez nem áll fenn, illetve az átvezetést követően is tartozást mutat az adózó számlája, folytatódik az eljárás.
A végrehajtási eljárás megindítását követően adóhatóságunk törvényes eszközök széles körének alkalmazásával lép fel az önkéntesen nem teljesítőkkel szemben, keresi folyamatosan a hatékony megoldásokat a hátralékok beszedésére. Az adózó az eljárásban számíthat pl. hatósági átutalási megbízás (inkasszó) benyújtására, munkabér letiltásra, követelés foglalásra, ingó foglalásra. Nagyobb összegű tartozások esetén az ingatlan tulajdonra jelzálogjog, 500 ezer forintot meghaladó kintlévőség esetén végrehajtási jog bejegyzésre kerülhet sor.
A végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól szóló 49/2012. (XII.28.) NGM rendelet alapján a végrehajtással kapcsolatos készkiadások és költségátalány a köztartozás fizetésre kötelezettjét – az adózót – terhelik.
A rendelet alapján az önkormányzati adóhatóságnak a végrehajtás foganatosításáért minden esetben – az esetleges készkiadások mellett – 5 000 forint költségátalányt kell felszámolnia. A végrehajtási költségek alól az adózó csak abban az esetben mentesül, ha a fennálló tartozását haladéktalanul megfizeti a tartozást mutató számlára.
Az önkormányzati adóhatóság mérlegelése alapján lehetőség van a követelés bírósági végrehajtás útján történő érvényesítésére, valamint helyi adó és gépjárműadó tartozás esetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál is kezdeményezheti a követelés végrehajtását.
Az ügyintézés kezdeményezhető
A követeléskezelési eljárás minden esetben hivatalból indul. Az adózó jogsértés esetén végrehajtási kifogással élhet az adott végrehajtási cselekmény ellen a tudomására jutásától számított 8 napon belül.
Kapcsolódó jogszabályok
Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény, bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény, végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól szóló 49/2012. (XII.28.) NGM rendelet, melyek megtalálhatóak az link elérhetőségen.
Az ügyintézés díja vagy illetéke, számlaszáma
Végrehajtási kifogás illetéke 5 000 Ft, melyet Budapest Főváros IX. kerület Ferencvárosi Önkormányzat Illeték beszedési számlájára: 10401196-00028997-00000009 kell megfizetni, a kifogás benyújtásakor.
Ügyintézési határidő
Az ügyintézés jogszabályi határidőhöz nem köthető, az elévülési időig folyamatosan kötelessége az önkormányzati adóhatóságnak az adózó tartozásának beszedése.
Fizetési határidő és számlaszám
A követeléskezelési eljárásokban a fizetési határidők már lejártak, a végrehajtási cselekmények elkerülése végett az adózó érdeke minél előbb rendezni tartozását. A befizetéseket az link elérhetőségen található adónemek számláira kell teljesíteni.

Ügyintézést végző szervezeti egység:
Budapest Főváros IX. kerület Ferencvárosi Önkormányzat Adóiroda
1093 Budapest Bakáts utca 8.
Telefon: +36 (1) 215-10-77
E-mail: adoiroda@ferencvaros.hu

MÉLTÁNYOSSÁGI ELJÁRÁS

Ügytípus megnevezése
Méltányossági eljárás

Az ügy rövid leírása
Az önkormányzati adóhatóság által előírt kötelezettségek teljesítését akadályozhatja az adózó átmenetileg vagy tartósan fennálló fizetési nehézsége. Az adózó a jogerős fizetési kötelezettségre vonatkozóan – az esedékességet megelőzően illetve azt követően is – kezdeményezheti méltányossági eljárás lefolytatását. A méltányossági eljárás irányulhat részletfizetésre, fizetési halasztásra (együtt: fizetési könnyítés), valamint adómérséklésre.

Fizetési könnyítés kérelmezése esetén adóhatóságunk vizsgálja, hogy a fizetési nehézség kialakulása a kérelmezőnek felróható-e, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogyan az adott helyzetben tőle az elvárható, továbbá átmeneti jellegű-e, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető-e. Fontos, hogy nem engedélyezhető fizetési könnyítés a már beszedett, befizetett helyi adóra.

Az adómérséklés szabályai eltérnek a magánszemély és a jogi személy kérelmezők esetében.

  • Jogszabály alapján az adóhatóság a magánszemély adózót terhelő adótartozást mérsékelheti vagy elengedheti a helyi adók, gépjárműadó, bírságok és ezek járuléka (késedelmi pótlék) vonatkozásában, ha annak megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.
  • Jogi személyek esetében adómérséklésre kivételes méltányosságból kizárólag a pótlék- és bírságtartozás vonatkozásában van lehetőség. Adóhatóságunk abban az esetben mérsékli a fennálló tartozást, ha annak megfizetése a jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklés engedélyezéséhez feltételt is köthet, amely leggyakrabban az adótartozás egy részének megfizetését jelenti.

Méltányossági eljárás kezdeményezésekor a magánszemélyeket nem terheli illetékfizetési kötelezettség, a gazdálkodó szervezeteknek viszont eljárási illetéket kell a kérelem benyújtásával egyidejűleg megfizetni.

Adózónak kérelméhez mellékelnie kell az adóhatóságunk által rendszeresített adatlapot. Az adatlapot teljes körűen ki kell töltenie, és a megadott igazolásokat (jövedelem, közmű számlák, egyéb kiadások stb.) is csatolnia kell. A rendelkezésre álló adatok alapján adóhatóságunk komplex vizsgálatot folytat le, amely során a jövedelmi viszonyok mellett az adózó vagyoni, jövedelmi, szociális helyzetét vizsgáljuk (ingatlanok, gépjármű tulajdon, nagy értékű ingóság), és ezek alapján kerül sor a döntésre.

Az ügyintézés kezdeményezhető
Az ügy kérelemre indul, a kérelem benyújtható papír alapon vagy elektronikusan (ügyfélkapun keresztül)

Kapcsolódó dokumentumok
Fizetési kedvezményre, adómérséklésre vonatkozó nyomtatványok az alábbi linken találhatóak meg (link)

Méltányossági kérelemhez szükséges dokumentumok
a) Magánszemély esetében:

    • Adózó által írt kérelem,
    • Adózó által kitöltött adatlap (link),
    • Adózó, illetve az Adózóval közös háztartásban élők jövedelem-kimutatása (munkáltatói igazolás, munkanélküliséget, Gyed-et, Gyes-et igazoló dokumentumok, nyugdíj szelvény, gyerekek iskolalátogatási igazolása, családi pótlék igazolása, bankszámlakivonat, bármilyen egyéb irat, amely igazolja a kérelmező anyagi helyzetét), valamint a háztartás jövedelmét havonta terhelő, lakásfenntartással kapcsolatos rezsiköltségek, egyéb kiadások. Az igazolásokat három hónapra visszamenőlegesen kell mellékelni, és a három hónap átlagát kell az adatlapon is feltüntetni.

b) Egyéb esetben (jogi személy vagy egyéb szervezet):

    • Adózó által írt és képviseleti joggal rendelkező által aláírt kérelem,
    • Adózó által kitöltött adatlap (link),
    • Utolsó, lezárt időszakra vonatkozó és elfogadott mérleg, valamint főkönyvi kivonat,
    • 10 000 Ft illeték befizetését igazoló átutalási megbízás teljesítéséről szóló igazolás. Az illeték megfizetése átutalás útján a Ferencvárosi Önkormányzat 10401196-00028997-00000009 számú bankszámlára teljesíthető.

Kapcsolódó jogszabályok

  • az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (link),
  • az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (link),

Az ügyintézés díja vagy illetéke, számlaszáma
Magánszemélyeket nem terheli illetékfizetési kötelezettség, a gazdálkodó szervezeteknek 10 000 Ft eljárási illetéket kell a kérelem benyújtásával egyidejűleg megfizetni, Budapest Főváros IX. kerület Ferencvárosi Önkormányzat Illeték beszedési számlájára: 10401196-00028997-00000009.

Ügyintézési határidő
30 nap.

Fizetési határidő és számlaszám
A döntésben (határozat) szereplő határidők szerint kell a megadott számlákra az adózónak kötelezettségeit teljesítenie.

Ügyintézést végző szervezeti egység:
Budapest Főváros IX. kerület Ferencvárosi Önkormányzat Adóiroda
1093 Budapest Bakáts utca 8.
Telefon: +36 (1) 215-10-77
E-mail: adoiroda@ferencvaros.hu

ÖNKORMÁNYZATI JÖVEDÉKI ADÓ

Ügytípus megnevezése
Magánfőzött párlat utáni jövedéki adó

Magánfőzött párlat után, az önkormányzat felé jövedéki adóköteles az a magánfőző, aki saját tulajdonú gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas, saját tulajdonú desztillálóberendezéssel rendelkezik, valamint tárgyévben magánfőzött párlatot állít elő.
Az adó alanya a magánfőző, a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki saját tulajdonú gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas, saját tulajdonú desztillálóberendezéssel rendelkezik.
Az adókötelezettség keletkezése:
A magánfőző a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzést, valamint a bejelentett adatokban történt változást, az azt követő 15 napon belül köteles bejelenteni a lakóhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz.
A magánfőzőnek a 2015. évben előállított magánfőzött párlat után adóbevallási és adófizetési kötelezettségét 2016. január 15-ig kell teljesítenie a lakóhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz. A magánfőzésben előállított párlat 2015. évi adója 1000 forint.
Magánfőzés: a párlatnak a magánfőző, több tulajdonostárs magánfőző esetén valamely tulajdonostárs lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat-előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésen a magánfőző által végzett előállítása.
Nem keletkezik adóbevallási kötelezettsége, ha a magánfőző nem állított elő 2015. évben magánfőzött párlatot.
2016. január 1-jétől a magánfőzés jövedéki-adó mértéke évi 1000 forintról, literenként 700 forintra változott, továbbá módosult az adó megfizetésének rendszere is.
A magánfőző az előállítást megelőzően 700 forint értékű párlatadójegyet köteles beszerezni a vámhatóságtól. A párlatadójegyet darabonként egy liter tárgyévi előállítására jogosít, valamint a párlat eredetét is igazolja. A párlatadójegyet a vámhatóság által rendszeresített nyomtatványon a magánfőző választása szerint papíron vagy elektronikusan lehet igényelni.
A vámhatóság a párlatadójegyet a párlatadójegy értékének megfizetését követően bocsátja a magánfőző rendelkezésére, feltéve, hogy az igénylő az önkormányzati adóhatóság által regisztrált desztillálóberendezéssel rendelkezik. A vámhatóság a párlatadójegyek kiadott mennyiségéről értesíti a desztillálóberendezés tárolási/használati helye szerinti önkormányzati adóhatóságot.
A magánfőző a tárgyévre vonatkozó első párlatadójegy-beszerzésekor legalább 5 darab párlatadójegyet köteles vásárolni és legfeljebb 86 darab párlatadójegyet vásárolhat. Ez a szabály azt is jelenti, hogy évi legfeljebb 86 liter párlat állítható elő magánfőzés keretében egy személy, illetve egy háztartás által.
A desztillálóberendezés feletti tulajdonjogról a bejelentési kötelezettséget, valamint a bejelentett adatokban történt változás bejelentési kötelezettségét továbbra is az önkormányzati adóhatósághoz kell teljesíteni!
Az ügyintézés kezdeményezhető
A magánfőző az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon teljesíti a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzést, valamint a bejelentett adatokban történt változást, az azt követő 15 napon belül
A 2015. évre vonatkozó magánfőzött párlat utáni adóbevallási kötelezettséget 2016. január 15. napjáig kell teljesíteni.
A bevallás benyújtható elektronikusan az ügyfélkapun keresztül illetve papír alapon is.
Kapcsolódó dokumentumok
A bejelentési, valamint bevallási nyomtatványok megtalálhatóak link elérhetőségen.
Kapcsolódó jogszabályok
2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól, mely megtalálható a link elérhetőségen
Az ügyintézés díja vagy illetéke
Bejelentés, bevallás benyújtása díj-és illetékmentes.
Ügyintézési határidő
Általános ügyintézési határidő 30 nap.
Fizetési határidő és számlaszám
A magánfőzött párlat utáni jövedéki adót az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény által meghatározott módon és határidőben Budapest Főváros IX. kerület Ferencvárosi Önkormányzat Helyi jövedéki adó beszedési alszámlára (10401196-00029064-00000005) kell teljesíteni.
Befizetési határidő 2016. január 15.

Ügyintézést végző szervezeti egység:
Budapest Főváros IX. kerület Ferencvárosi Önkormányzat Adóiroda
Helyi adó csoport
1093 Budapest Bakáts utca 8.
Telefon: +36 (1) 215-10-77
E-mail: adoiroda@ferencvaros.hu

TELEKADÓ

Ügytípus megnevezése
Telekadó

AZ ÜGY RÖVID LEÍRÁSA

Telekadóban adóköteles a Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzat illetékességi területén lévő telek.
Telek: az épülettel, épületrésszel be nem épített földterület, ide nem értve

  • a belterületen fekvő termőföldet, feltéve, ha az tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll
  • a külterületen fekvő termőföldet,
  • – a tanyát,
  • a közút területét,
  • a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékai által lefedett földterületet,
  • a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény temető fogalma alá tartozó földterületet,
  • a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény szerinti víztározó, bányató területét,
  • az erdőt,
  • az ingatlan-nyilvántartásban mocsárként nyilvántartott földterületet

Az adó alanya:

  • Az, aki a naptári év első napján a telek tulajdonosa.
  • Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.
  • Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya (továbbiakban együtt: tulajdonos)
  • Amennyiben az építmény tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották – melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte – a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni.
  • Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.

Mentes az adó alól:

  • az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész,
  • mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek,
  • az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50%-a,
  • az adóalany termék-előállító üzeméhez tartozó, jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított védő-biztonsági terület (övezet), feltéve, ha az adóalany adóévet megelőző adóévi, évesített nettó árbevétele legalább 50%-ban saját előállítású termék értékesítéséből származik.

Az adókötelezettség

  • a belterületen fekvő, termőföldnek minősülő telek esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését vagy tényleges mezőgazdasági művelésének a megszüntetését követő év első napján,
  • a külterületen fekvő, termőföldnek minősülő telek esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését követő év első napján,
  • erdőnek minősülő telek esetében
  • a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését követő év első napján, feltéve, ha az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nem tartják nyilván vagy
  • az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott földterületnek az Országos Erdőállomány Adattárból történő törlését követő év első napján
  • a tanyaként nyilvántartott földterület esetében a tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlését követő év első napján,
  • az építmény megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév első napján

keletkezik.

Az adókötelezettség

  • az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott belterületi telek esetében a telek művelési ágának ingatlan-nyilvántartási átvezetése és tényleges mezőgazdasági művelése megkezdése évének utolsó napján,
  • a fentiektől eltérően a
  • tényleges mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek esetében a telek művelési ágának ingatlan-nyilvántartási átvezetése évének,
  • belterületen fekvő termőföld esetében annak tényleges mezőgazdasági művelése megkezdése évének utolsó napján,
  • külterületi telek esetében annak termőföldként vagy tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási feljegyzése évének utolsó napján,
  • teleknek minősülő földterület esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban erdő művelési ágra történő átvezetése vagy az Országos Erdőállomány Adattárba történő bejegyzése évének utolsó napján,
  • a telek építménnyel való beépítése félévének utolsó napján

szűnik meg.

Az adókötelezettségben bekövetkező – fent nem említett – változást a következő év első napjától kell figyelembe venni.

Az adó alapja a telek négyzetméterben számított területe.

Az adó mértéke övezetenként kerül meghatározásra:

  • 1. övezet (Fővám tér – Vámház körút – Kálvin tér – Üllői út – Ferenc körút – Boráros tér – Soroksári út – Könyves Kálmán körút – Duna folyam által határolt terület): 335 Ft/m2/év
  • 2/a. övezet (Boráros tér – Ferenc körút – Üllői út – Nagyvárad tér – MÁV Kelenföld – Keleti Pályaudvar vasútvonal – Soroksári út által határolt terület) és 2/b. övezet (Üllői út – Határ út – 3-as villamospálya – Ecseri út által határolt terület): 315 Ft/m2/év
  • 3. övezet (MÁV Kelenföld – Keleti Pálya udvar vasútvonal – Üllői út – Ecseri út – 3-as villamospálya – Határ út – közigazgatási határ – Ráckevei–Soroksári Duna ág – Duna folyam által határolt terület): 295 Ft/m2/év

Az adózónak (tulajdonosnak, vagy vagyoni értékű jog jogosultjának) az adókötelezettség keletkezését (változását) követő 15 napon belül kell adóbevallást tennie az önkormányzati adóhatósághoz (Adóiroda) az erre a célra rendszeresített nyomtatványon. Az adókötelezettség az adóév első napján (január 1.) fennálló állapot alapján keletkezik. Bevallást az adóévet követő 15 napon belül (pl.: 2015. évi változást 2016. január 15-ig) lehet szankció mentesen benyújtani az önkormányzati adóhatósághoz.

Ügyintézés kezdeményezhető
Az adózó az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon teljesíti a telekadó kötelezettségének keletkezését, változását, megszűnését, melynek a változást követő év január 15-ig tesz eleget.
Az ügy kérelemre indul, a bevallás benyújtható papír alapon vagy elektronikusan ügyfélkapun keresztül.

Kapcsolódó dokumentumok
Telekadó bevallás űrlapok.

Kapcsolódó jogszabályok

Az ügyintézés díja vagy illetéke, számlaszáma
Bevallás benyújtása díj és illetékmentes.

Ügyintézési határidő
Általános ügyintézési határidő 30 nap.

Fizetési határidő és számlaszám
A telekadót az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény által meghatározott módon és határidőben Budapest Főváros IX. kerület Ferencvárosi Önkormányzat Telekadó beszedési alszámlájára (10401196-00028994-00000002) kell teljesíteni.
Általános befizetési határidő március 16-e és szeptember 15-e.

Ügyintézést végző szervezeti egység:
Budapest Főváros IX. kerület Ferencvárosi Önkormányzat Adóiroda

Helyi adó csoport
1093 Budapest Bakáts utca 8.
Telefon: +36 (1) 215-10-77
E-mail: adoiroda@ferencvaros.hu

TÚLFIZETÉS RENDEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS

Rövid leírás
Ha az adott adónem tekintetében az adózónak fizetési kötelezettségét meghaladó összeg áll az adószámlán a rendelkezésére (a továbbiakban: túlfizetés), az adóhatóság a túlfizetés összegét kérelemre az adózó által megjelölt adószámlára számolja el.
Ha az adózónak adótartozása nincs, és bevallási kötelezettségeinek eleget tett, rendelkezhet a fennmaradó összeg visszatérítéséről. Az adóhatóság a fennmaradó összeget csak akkor térítheti vissza, ha a befizetőnek nincs általa nyilvántartott, adók módjára behajtandó köztartozása.
Az adóhatóság számlájára tévesen befizetett összeg visszafizetését a befizető a túlfizetésre vonatkozó szabályok szerint igényelheti, amennyiben az adóhatóságnál nyilvántartott tartozása nincs.

Eljárás
Az eljárás kérelemre indul, a túlfizetésről az adózó/befizető az Adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon rendelkezhet. A formanyomtatvány benyújtható postai úton, személyesen ügyfélfogadási időben és ügyfélkapun keresztül.

A kérelemhez csatolni kell:

  • társaság esetében a társaság aláírási címpéldányát
  • elhunyt túlfizetésének visszaigénylése esetén a jogerős hagyatékátadó végzés kivonatot
  • a befizetés igazolására szolgáló banki kivonatot, befizetett csekket

A kiutalás magánszemély esetében a bankszámlájára vagy lakcímére történhet, bankszámlanyitásra kötelezett adózó esetében a kiutalás kizárólag a gazdálkodó szervezet bankszámlájára történhet.

Az ügyintézési határidő: 30 nap.
A kérelem benyújtása illetékmentes.

Tájékoztatjuk a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózóinkat, hogy a 2003. évi XCII. az adózás rendjéről szóló törvény 38. § (1) bekezdése alapján a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózók adófizetési kötelezettségüket belföldi pénzforgalmi számlájukról történő átutalással kötelesek teljesíteni, így az egyéb módon befizetett összegeket nem áll módunkban lekönyvelni a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó adószámlájára.

Felhívjuk a pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett Adózóink figyelmét, hogy utalás esetén az alábbiakat kérjük a megjegyzés rovatba feltüntetni:

  • Saját számláról utalásnál egy azonosító adatot, pl. adószám, rendszám, helyrajzi szám, adóhatósági azonosító (mutató)
  • Nem saját számláról utalás esetén két azonosító adatot, pl. adózó neve+rendszám vagy helyrajzi szám, adózó neve+ adóhatósági mutató

Ügyintézést végző szervezeti egység:
Budapest Főváros IX. kerület Ferencvárosi Önkormányzat Adóiroda
Végrehajtási Csoport
1093 Bp. Bakáts utca 8.; Tel:: +36/1/215-1077
E-mail: adoiroda@ferencvaros.hu

Top