“Hitedből forrás, emlékedből áldás”
Ferencváros egyik legnagyobb embermentője, Bernovits Vilma emléke előtt tiszteleg egy hamarosan megvalósuló emlékmű a Boráros téren. A Ferencvárosi Önkormányzat tavaly év végén hirdetett pályázatot a keresztény hitoktató és embermentő tiszteletére, akit zsidó embertársai megsegítéséért 1944. december 27-én a nyilasok elhurcoltak és a Dunába lőttek. A pályázat nyertese a Hartvig Dániel és Kálna Dávid által megalkotott ‘Stigma – Bernovits Vilma emlékére’ című alkotás lett.
A helyszín üzenete
Az emlékmű a Boráros tér ma már használaton kívüli kikötési pontjába kerül, amely maga is a történelem egy darabja. A magas dunai partfal egykoron tömör vasbeton mellvédjét kikötési pontok létesítése miatt áttörték, majd a kivágott szakaszokat a folyóba döntötték. Alacsony vízállás esetén ezek a maradványok ma is láthatók. A helyszín, ahol az emlékmű elhelyezkedik, szimbolikus jelentőséggel bír: a Duna, amely egykor elnyelte az áldozatok testét, most a megemlékezés helyszíne lesz.
Az alkotás filozófiája
A ‘Stigma’ című mű a múlt és a jelen találkozási pontja. A koncepció szerint az emlékmű minimális beavatkozással illeszkedik a térbe: egy új bronzkorlát jelzi az emlékezés helyét, míg a partfal peremébe egy 94x77x23 cm-es vastömb kerül beépítésre. A tömb felületén megjelenő felirat Bernovits Vilma életének és áldozatának állít emléket:
Bernovits Vilma (1901-1944)
keresztény hitoktató, embermentő emlékére,
akit zsidó embertársainak nyújtott áldozatos
segítségéért a nyilasok 1944. december 27-én a
Szociális Testvérek Társaságának Bokréta utcai
nőotthonából hurcoltak el és lőttek a Dunába.
A koncepció különlegessége, hogy az idő múlásával a kezeletlen vas folyamatosan korrodálódik, így a nemesfém felirat egyre hangsúlyosabbá válik. Ez a természetes folyamat a felejtés és az emlékezés kettősségét jelképezi: míg a rozsda az idő múlását idézi, addig a felirat egyre jobban kiemelkedik, mintha maga az emlékezés szólna egyre hangosabban.
A megemlékezés tágabb keretei
A pályázat kiírói és az alkotók arra is javaslatot tettek, hogy az emlékmű ne csupán Bernovits Vilma személyének, hanem a hatalom ellen kiálló nők emlékének is szóljon. Az emlékezés nem merülhet ki egy tárgyi alkotásban: támogatásokkal, társadalmi kezdeményezésekkel és erős karitatív jelenléttel is tovább lehet vinni Bernovits Vilma szellemiségét.
A ‘Stigma’ című emlékmű nemcsak egy történelmi tragédia mementója, hanem egy figyelmeztetés is: a múltat nem feledhetjük, mert a jelen és a jövő formálásához szükségünk van az emlékezet erejére. A rozsda, amely az idővel egyre hangsúlyosabbá teszi a feliratot, ezt az üzenetet hordozza – a felejtés nem opció, a múlt sebei láthatóvá válnak, hogy tanulhassunk belőlük.
tervezők: Hartvig Dániel | Kálna Dávid
grafika és tipográfia: Zajacz Judit
szöveggondozás: Tóth Réka Ágnes
statika: Armuth Miklós
felületkezelés: Hegyi Fanni
gyártás és kivitelezés: Belvárosi Építő Kft. | Ruzsics László | Lukácsi Richárd
Forrás:
https://www.octogon.hu/design/megvan-hogy-ki-nyerte-a-bernovits-vilma-emlekmupalyazatot/