Hét hatóság intézkedését várja Baranyi Krisztina az Illatos úti veszélyes vegyi hulladék felszámolásához
Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester azt kéri a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Közép-Pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltségétől, hogy haladéktalanul szállíttassák el és semmisíttessék meg az Illatos úti, volt Budapesti Vegyiművek (BVM) területén található – becslések szerint – 100 tonna világszerte betiltott rovarirtószer alapanyagot.
A rákkeltő veszélyes hulladék egy félig vízzel teli pincében áll. A szennyezést szeptember 20-án mutatta be Baranyi Krisztina és Simon Gergely a Greenpeace Magyarország vegyianyag szakértője a nyilvánosságnak. További hat hatóságtól (Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály,Vízügyi és Vízvédelmi Hatóság, Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi, és Hulladékgazdálkodási Főosztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi és Munkavédelmi Főosztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Műszaki Engedélyezési és Mérésügyi Főosztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi Osztály Kémiai Biztonsági szakterület, Budapest Főváros Kormányhivatala, VI. Kerületi Hivatala Népegészségügyi Osztály) arra vár választ, hogy a 2022. augusztus 24-i helyszíni szemléjük óta intézkedtek-e a veszély megszüntetése és felszámolása érdekében.
Ferencváros polgármestere továbbra is választ vár a Környezetvédelmi hatóságtól arra a kérdésre, hogyan fordulhat elő, hogy több mint 5 évig még bírságot sem szabtak ki, bár tudtak a súlyos szennyezésről. Kérdés az is, a felügyeletet ellátó illetékes minisztérium miért nem tett semmit,
hogy az előző, 2015-ben napvilágra került Illatos úti szennyezési ügy tanulságait levonva, miért nem történtek szabályozási módosítások, amelyekkel elkerülhető lett volna, hogy jogi viták miatt hosszú évekig nem számolják fel a szennyezést.
A polgármester törvénymódosítást kezdeményez annak érdekében, hogy a korábban állami hatáskörbe tartozó tevékenységek okozta szennyezések felszámolása legyen állami feladat, amennyiben a tulajdonos ezt nem képes végrehajtani. (A hatóságok ismét a felszámolót kötelezték a terület megtisztítására, aki nem képes azt végrehajtani és ezért nem is szankcionálható.)
A Greenpeace Magyarország az ENSZ égisze alatt működő Stockholmi Egyezmény titkárságához, valamint az Egyezmény Uniós végrehajtásáért felelős Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságához fordult, mivel a zöld szervezet szerint a mérgek szabálytalan tárolása valamint az, hogy egy olyan csődbe ment céget, illetve a felszámolót kötelezik a terület megtisztítására, ami nyilvánvalóan nem képes ezt a feladatot ellátni, sérti a hazánk által is ratifikált Stockholmi Egyezményt.
A környéken szúrós, kellemetlen szagot árasztó méreg részben vízben áll, nagy valószínűséggel szivárognak és párolognak belőle a betiltott vegyszerek. A Kormányhivatal Környezetvédelmi Főosztálya hét éve tudja, hogy a volt Budapest Vegyiművek (BVM) Illatos úti területén van egy olyan veszélyes hulladékokat tartalmazó 1930-as években épített pince, amelyből kiszivároghatnak a ENSZ Stockholmi Egyezménye által globálisan betiltott mérgek. Baranyi Krisztina Ferencváros polgármestere és a Greenpeace minderről szeptemberben értesült.
A zsákokban álló anyag 10-30%-ban HCH (hexa-klór-ciklohexán) vegyületeket tartalmaz.
A HCH a Lindán nevű rovarirtó szer hatóanyaga volt, a BVM korábban itt gyártotta ezt.
A lindánt (gamma-HCH) a WHO különösen veszélyesnek és rákkeltőnek nyilvánította, Magyarországon is több évtizede betiltották.A szintén jelenlévő alfa- és a béta-HCH is rákkeltő, évtizedeken át nem lebomló anyagok. A szervezetbe jutott HCH vegyületek felhalmozódnak, nem ürülnek ki, hosszan mérgeznek. A természetbe kerülve is sok évtizedre szennyezést okoznak, a táplálkozási láncban felhalmozódnak. A lindán mérgező az immunrendszerre, a szaporodási képességekre és élőlények fejlődésére is.
Magyarország és az EU is aláírta az ENSZ Stockholmi Egyezményét, amely része, szigorú intézkedéseket ír elő az egyezményben szereplő anyagok használatáról és kijutásáról, így a HCH vegyületekről is. A laboratóriumi vizsgálatok kimutatták: Az (ázott) por formájában itt lévő anyagok főleg lindánt (gamma-HCH), alfa-HCH-t és béta-HCH-t tartalmaznak. Mindhárom rákkeltő, nem lebomló és felhalmozódó. Kisebb mennyiségben kevésbé gyakori delta-HCH-t is tartalmaznak. A porok kisebb mennyiségben (max 47 mg/kg) DDT-t is tartalmaznak. A régóta tiltott rovarirtó szintén felhalmozódik az élő szervezetekben és rákot is okozhat. A pince csurgalékvizét is vizsgálták. Az összes HCH-ra megadott talajvíz szennyezettségi határérték (6/2009 rendelet) 0.1 µg/l, amihez képest a talajba szivárgó csurgalékvízben 4140 µg/l-ot, azaz a talajvízre megengedett értéknél 41 400-szor magasabb értéket mértek. DDT esetén a talajvíz határérték 0,001 µg/l, azaz a 4.71 µg/l -os érték 4710-szer magasabb a csurgalékvíz szennyezettsége.
A Budapest Vegyiművek Illatos úti telephelyén 2009 és 2015 között, az illetékes hatóságok és önkormányzati vezetők tudtával, közel 12 000 hordóban szabálytalanul tároltak közel 2800 tonna különösen veszélyes vegyi hulladékot.
Baranyi Krisztina, akkor még önkormányzati képviselőként hosszas kampány után végül Orbán Viktor megkeresésével tudta elérni a hulladék elszállítását.
Top