Nincs végleges döntés a Fudan Egyetem finanszírozásról, még a koncepció is alakul – nyilatkozta a 9 magazinnak Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, a Fudan Egyetem és a Déli Városkapu projekt kormánybiztosa. Elmondása szerint nem terveznek felhőkarcolókat, és közbeszerzésen fogják kiválasztani a projekt megvalósítóit.
9: Orbán Viktor miniszterelnök azt nyilatkozta 2019-ben, hogy a főváros egyetértése nélkül nem fog épülni semmi Budapesten, amiből Karácsony Gergely főpolgármester azt a következtetést vonta le, hogy akkor a Fudan nem fog megépülni. Keresztülviszik mindenáron?
PL: Főpolgármester úr azt mondta, ő ahhoz ragaszkodik, hogy az épüljön meg, amiről a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában (FKT) 2019-ben megállapodás született. Az akkori egyeztetésre készült prezentáció 9. oldalán azt olvashatjuk, hogy „A lepusztult, lerobbant területen zöld, emberközpontú egyetemváros épül”. Tehát kezdettől fogva az az elképzelés, hogy egyetemvárost építünk. Na most egyetemvárost építeni egyetem nélkül nem nagyon lehet. Még ha a megállapodásban nem soroltuk is fel egyenként az összes tervezett funkciót, attól még volt szó róluk, a szöveg szintén nem tett említést irodákról, sportcsarnokról, mozikról, boltokról, apartmanokról és egyebekről sem.
9: A május elején parlament elé terjesztett törvényjavaslatokból az látszik, hogy a Diákváros a terület körülbelül 20-25 százalékán helyezkedne el, 75-80 százalék pedig a Fudan Egyetemé lesz.
PL: A mi térképünkön nem ez látszik; a Diákváros területe 17,6 hektár. Ez az északi rész. Csak hogy világos legyen: nem mi akartuk ezt így. A Diákvárost eredetileg ennek a sajátos alakú földdarabnak a déli részére terveztük. Azért kellett áthúzni délre a Fudan Egyetemet, amely állami terület, és felvinni északra a kollégiumokat, ahol a kerületi és a fővárosi önkormányzatnak is van tulajdona, mert Baranyi Krisztina polgármester és Karácsony Gergely főpolgármester is azt mondta, hogy ők egy talpalatnyi földet sem adnak a Fudan Egyetemnek. Így nem volt más lehetőség, mint megcserélni a két területet. De még ebben sincs végleges döntés. Ahogy nincs a finanszírozásról sem, nincs jóváhagyott terv, semmi, ami befejezettnek, lezártnak tekinthető. Az egészet most kezdjük el felépíteni. A találkozónkon polgármester asszonynak és főpolgármester úrnak azt ajánlottam, hogy ha nyitottak a közös munkára, akkor a koncepciót úgy alakítjuk, hogy az mindenkinek jó legyen. Ehhez azonban az ő együttműködésük szükséges, mert itt valóban vannak önkormányzati és fővárosi telkek.
9: Baranyi Krisztina és Karácsony Gergely az önnel történt találkozó után azt nyilatkozta a sajtónak, hogy nem sikerült megállapodni. Ön tapasztalt közeledést?
PL: Sokfajta vitát lehet folytatni, főpolgármester úr politikai vitát folytat. Nyilván készül a választásokra, ez részben rendben is van, de városvezetőként talán nem kellene mindent ennek alárendelnie. Polgármester asszony sokkal pragmatikusabb volt, neki az a fontos, hogy a kerületében egy olyan terület, amely ma egyikünknek sem válik a dicsőségére – például mert elég ronda –, fejlett városrésszé váljon. Én azt ajánlottam nekik, hogy legyen egy egyetem, egy kollégiumi negyed, egy közösségi tér és körülötte valamifajta irodai környezet. Ezt nagyon meg tudjuk csinálni, ha hajlandók nekiveselkedni. Nyilvánvalóan ezt sem akarjuk a kerület és a főváros nélkül. Úgy gondolom, hogy ha főpolgármester úr visszatér városvezetői feladataihoz, amelyekkel eredeti megbízatása szerint 2024 őszéig még törődnie kellene, akkor a dolog rendezhető.
9: Lesz felhőkarcoló? Úgy tűnik, ezen a picike helyen nem fér el másképp ennyi diák.
PL: Ezt bízzuk az építészekre, szerintük el fog férni, ezt mondták azok a kiváló építészirodák, amelyeket megkérdeztünk. Felhőkarcoló nem lesz.
9: Június elején elindul egy véleménykérő konzultáció a fővárosban. Ha ennek esetleg az lesz az eredménye, hogy a fővárosiak sem annyira szeretnék, hogy legyen itt Fudan Egyetem, az eltántoríthatja önöket?
PL: Megnéztem a tervezett kérdéseket, azok azért nem nagyon hagynak teret a szabad véleménynyilvánításnak. Ha azt firtatják, hogy a válaszoló akar-e itt egy kínai valamit, legalábbis nem csinálnak kedvet hozzá. Ha úgy tennék fel a kérdést, hogy akar-e egy olyan egyetemet, ami a világ 34. legjobbika, és azért jön Magyarországra, mert hozzá fog járulni Európa, azon belül Magyarország oktatási, tudományos színvonalának növeléséhez, akkor erre azért nehezebb nemet mondani. De persze várjuk meg az eredményt, hátha meglepetést okoz.
9: Megerősíti-e azt, amit a miniszterelnök mondott 2019-ben, hogy nem fog olyan beruházás készülni, amivel ők nem értenek egyet?
PL: De itt egyetértettünk, egyetemváros épül.
9: Ezzel a koncepcióval nem értenek egyet.
PL: Szerintem közelítjük az álláspontokat. Az egész folyamat nagyon korai fázisban van. Még nagyon sokat kell addig tenni, hogy egyáltalán a végleges koncepció megfelelően összeálljon. Így egészében elvetni is még idő előtti.
9: Keresztülviszik-e mindenáron azt a tervet, hogy ide jöjjön a Fudan Egyetem akkor is, ha a városvezetők ezt nem akarják?
PL: A kínai partnerekkel kötött megállapodásban a Fudan képviselői megerősítik, hogy a kampuszfejlesztés nem állítható szembe a Diákváros programmal, azzal összhangban áll. A továbbiakról szándékaim szerint még egyeztetni fogunk a kerülettel és a fővárossal is. A most zajló viták nem az egyetemről, nem a Fudanról szólnak, hanem választási előkészületekről. A kormány változatlanul arra törekszik, hogy élhetővé és vonzóvá tegyen egy rozsdaövezeti városrészt és házhoz hozza a világszínvonalú felsőoktatást a magyar fiataloknak.
9: Baranyi Krisztina azt is kérte, hogy minden, a Fudan Egyetemmel kapcsolatos megállapodás, hitelszerződés stb. legyen nyilvános.
PL: Lehetetlent kér, ugyanis nincs hitelszerződés. A sajtó azt írta, hogy megállapodtunk bankkal, megállapodtunk kivitelezővel… Pedig senkivel nem állapodtunk meg efféle részletekről. Ha valaki csak egy kicsit is érti, hogy hogyan kell működnie egy közösségi beruházásnak, az ilyet nem mond. Kaptunk három kínai banktól három finanszírozási ajánlatot, amiket megnéztünk, rossznak bizonyultak. És kaptunk egy itt működő kínai cégtől – a China Constructiontől – is egy ajánlatot, hogy ők ezt megépítenék. Ezt is megnéztük, de ennek ennyi jelentősége volt, ezzel nagyjából itt véget ért a történet. Semmilyen megállapodás nincs, nem is lehet.
9: Lesz közbeszerzés ebben a témában?
PL: Ekkora beruházásnál? Mindenképpen.
9: Tehát nem tudják odaígérni kínai cégeknek?
PL: Nem.
9: Mennyibe fog kerülni a beruházás?
PL: Mihelyt van legalább egy építészeti terv, és látjuk pontosan, hogy ténylegesen mit akarunk építeni, akkor lehet a becsülhető költségekről érdemben beszélni. Most egy funkcionális terv van, ez azt jelenti, hogy megnéztük a kínai egyetemmel együtt, hogy milyen képzéseket akarunk, megnéztük, hogy ezeknek a képzéseknek milyen az eszközigényük, hány oktatóterem kell, hány szemináriumterem kell, hány nagyoktató, az orvosi résznek hány darab laboratórium kell, és ebből kijött egy négyzetméter. Amikor ezekből ténylegesen tervek lesznek, akkor lehet majd beárazni, hogy mi mennyibe kerül. És ez után lehet ajánlatot kérni valamilyen banktól. Ha olyan ajánlatot kapunk bárhonnan, mint a korábbi kínaiak voltak, azt nem fogadjuk el. Fogunk kérni ajánlatot európai bankoktól, az EBRD például tipikusan alkalmas erre.
Nagy Ildikó Emese
Kép: kormany.hu
A teljes interjú a 9 – ferencvárosi közérzeti magazin júniusi számában jelenik meg. Kiderül belőle az is: tudja-e Palkovics László, hogy ki szivárogtatta ki a sajtónak a kormány Fudan egyetemmel kapcsolatos terveit.
Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!