Ferencvárosi városmegújítási akció

Budapest Belvárosához déli irányban kapcsolódik Ferencváros. A sűrű nagyvárosias beépítésű Belső Ferencváros a történeti Belváros szerves folytatása, számos országos intézménnyel, védett épülettel. A Ferenc körúton kívüli városrész ettől eltérő. A nagyvárosias beépítés többnyire csak a főútvonalak mentén alakult ki, a mellékutcákban megmaradt a majdnem falusias jellegű földszintes épületállomány.
A Főváros II. világháború utáni extenzív fejlődésének időszakában, a város külső részein óriási lakótelepek épültek, ugyanakkor a belső városrészek elhanyagolttá váltak. Ezen időszakban a lakóházak karbantartására, felújítására nagyságrendileg kevesebbet fordítottak, mint amennyi műszaki állapotuk alapján szükséges lett volna. A lakásállomány állagának romlása, az eleve kedvezőtlen lakásstruktúra, a komfort nélküli lakások magas aránya miatt a korábban jellemző polgári lakóterületeken kedvezőtlen folyamatok, helyenként szlömösödés indult meg.

Az 1970-es évek óta Budapest belső városrészeinek egyre kedvezőtlenebb helyzetével számos tanulmány foglalkozott, de valamennyi nagy állami beavatkozásokat - többnyire teljes épület kiürítést és bontást - feltételezett. Az elrettentő beruházási nagyságrendek miatt az érdemi munkálatok elmaradtak. Az 1980-as évek második felében - a meglévő értékek megtarthatósága szempontjából szinte az utolsó pillanatban - a Főváros saját erőforrásaiból több kerületben, közöttük a Ferencváros Nagykörúton kívüli területén is megkezdte a rehabilitációt.
Az 1990-ben bekövetkezett politikai átalakulás a lakásgazdálkodásban is alapvetően új helyzetet teremtett. Az újonnan megalakult önkormányzatokra - ezen belül Budapesten a kerületiekre - hárult a több évtized alatt egyre kritikusabb állapotba került állami lakásállomány felújításának feladata. De míg korábban a rehabilitáció mögött a Főváros gazdasági ereje állt (továbbá a lakásállomány felújítási kiadásainak állami támogatása, valamint széles lakossági rétegek által elérhető OTP lakásépítés), addig a Ferencváros részesedése az állami forrásokból a fővárosénak mindössze 3,5%-a, a felújítandó, bontandó lakásokból viszont 8,5%-a (továbbá az állami támogatás megszűnt, az életszínvonal erőteljes romlásával drasztikusan csökkent a magánlakás építés iránti fizetőképes kereslet).
Ferencváros Képviselőtestülete áttekintette és elemezte a kialakult helyzetet. Felmérte, hogy a városrész szociális, egészségügyi, oktatási stb. színvonalának javítására, a széleskörű társadalmi problémák kezelésére csak a lakókörnyezet átalakításával van esély. Felismerte, hogy a fejlődés egyedüli lehetősége a városrész rehabilitációja, mely maximálisan ragaszkodik a még megmenthető építészeti értékek megtartásához. A lakásprivatizációt alárendelte a lakókörnyezet átalakításának, önkormányzati tulajdonban tartotta az átépítendő területeket. Elhatározta, hogy a városrész rahabilitációjához városfejlesztési akciót szervez, tudatosan felvállalva a példa nélküli óriási feladatot, erőforrásait más feladatainak rovására is erre a területre koncentrálja.
A városfejlesztési akció szervezésére a franciaországi SEM-ek mintájára 1992-ben önkormányzati többségi tulajdonú részvénytársaság alakult. Az akció a Ferenc körút-Üllői út-Haller út-Mester utca által határolt városrészre terjed ki. Célja a városrész értékmegőrző átalakítása, a lakásállomány struktúrájának javítása és ezen keresztül a negatív társadalmi folyamatok megállítása, megfordítása.
Az akció három összehangolt fő tevékenységből áll

Az önkormányzati tulajdonú lakóházak teljes felújítása önkormányzati lebonyolításban, melyek eredményeképpen komfortos, korszerű lakások jönnek létre. A lakóházak felújításának megkezdése előtt az önkormányzat egyénenként egyeztetve különös gondot fordít a lakók végleges vagy átmeneti elhelyezésére. Az infrastruktúra fejlesztése, közterületek, zöldterületek, parkok kialakítása, megújítása, a SEM-IX RT lebonyolításában. Az elavult, nem felújítható épületek bontásával nyert építési telkek vállalkozók részére történő értékesítése a SEM-IX. RT-n keresztül, melyeken a befektetők lakó, kereskedelmi, kulturális stb. létesítményeket valósítanak meg.

A városrész átalakulási folyamatát egy rugalmas szabályozási kereteket adó városrendezési terv biztosítja. A hagyományos utca-tér szerkezet megtartása mellett, zártsorú keretes beépítéssel a tömbön belül egységesen kialakított lakókertek jönnek létre. A belső intenzív zöldterületek a lakókörnyezet minőségét lényegesen javítják, a terület egyik vonzerejét képezik. Minden tömb terve az egyedi adottságokhoz alkalmazkodó, ezért az alapelvek azonossága ellenére, karakterében, arculatában eltérő.

A tradicionális városi utcák jellegzetességeinek megőrzéséhez hozzájárulnak a földszinteken kötelezően elhelyezendő közösségi funkciók, üzletek, éttermek stb. A közterület minőségi átalakításával forgalomcsillapított, berendezett utcák, terek jönnek létre.
Az önkormányzati ráfordítások közvetlen eredményén túl szinte fontosabbak a közvetett hatások. Az önkormányzati beruházások olyan környezetet teremtenek, amelyben a magántőke számára beláthatóvá, illetve kiszámíthatóvá válhat a terület fejlődésének iránya, üteme és amelyben nem utolsó sorban garantált az azonos érdekeltségű hatósági hozzáállás. Ennek tulajdonítható, hogy minden 1 Ft-nyi önkormányzati ráfordításhoz 2 Ft magánbefektetői ráfordítás társult. A lakásépítés országos visszaesése ellenére folyamatosan épülnek - a nem olcsó - lakások, elkészültek szállodák, irodaházak, üzletek, koncertterem stb.
Az eltelt tíz év alatt, de zömmel az utolsó 6 évben a rehabilitációs terület közel

harmadát sikerült átalakítani. Befejezettnek tekinthető három tömb és további egy tömb a folyamatban lévő építkezések elkészültével.
A városfejlesztési akció eddigi legfontosabb eredményei az adatok tükrében:

lebontásra került 127 önkormányzati épület 829 lakással és 7 db egyéb tulajdonú épület, önkormányzati beruházásban épült 2 lakóház 52 lakással, az év végéig elkészül 29 lakóház teljes felújítása 489 lakással és 2,5 MdFt költséggel, továbbá 15 lakóház részleges felújítása 364 lakással 109 MFt-os költséggel, 37 társasház 959 lakással kapott önkormányzati támogatást részleges felújításaikhoz 23 MFt értékben, az infrastruktúrára fordított önkormányzati kiadások meghaladták a 0,6 MdFt-ot, a lakók elhelyezésére felhasznált, vásárolt vagy bérelt lakások értéke az 1,2 MdFt-ot, önkormányzati beruházásban megvalósult egy tanuszodával rendelkező óvoda és egy tornacsarnok, magánberuházásban az év végéig elkészül 42 új épület 1246 lakással, 4 szálloda, 2 irodaház, 1 parkolóház, 1 hangversenyterem, összesen 11 MdFt értékben.

A látványos eredményekkel párhuzamosan egyre növekedett az akció elismertsége. 1995-ben megnyertük a Fővárostól az Év lakóháza címet, 1996-ban a Magyar Urbanisztikai Társaságtól a Hild érmet, 1997-ben az országos ingatlanfejlesztési nívódíj pályázaton az 1. díjat és a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Miniszter különdíját, 1998-ban a FIABCI nemzetközi ingatlanfejlesztési pályázatán a közcélú beruházások kategóriájának 1. díját (az ingatlanfejlesztési szakma "Oscar díját"). De kitüntetésekkel, mutatókkal közvetlenül nem kifejezhetôk azok a pozitív társadalmi változások, melyek az akcióhoz társulnak. Korábban a városrészt idősebb, nem túl jómódú polgárok lakták, jelentős területeken visszafordíthatatlannak tűnő szlömösödés volt folyamatban. A változások e tekintetben a leglátványosabbak. A lakás- és ingatlanárak 5 év alatt megduplázódtak, ennek ellenére az épülő lakások maradéktalanul elkelnek. A már ott élő lakosság türelemmel viseli az átmeneti kellemetlenségeket, remélve, hogy az ő életterük is hamarosan megújul.
A Ferencváros Képviselőtestülete reméli, hogy a körülmények lehetővé teszik az impozáns eredményeket mutató városmegújítási akció végigvitelét.

 
dr. Gegesy Ferenc
polgármester