I. Bevezetés

Az Etikai Kódex célja, hogy a Ráday Soho Kulturális Egyesület (Egyesület) vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató tevékenységet folytató tagjainak (együttesen: vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozók) és az üzleti élet minden szereplője számára utat mutasson a tisztességes versenyzés, a becsületes üzleti magatartás, az elvárható piaci és más üzleti cselekedetek tekintetében.

Ezen túlmenően alapul szolgál az etikai eljárásokhoz és általában a vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozók, piaci szereplők magatartása kialakításához és megítéléséhez. Az Etikai Kódex a vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozók közösségének álláspontját képviseli az erkölcsös és a nem erkölcsös magatartás tekintetében. Ily módon a vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozók jelen Etikai Kódex szellemiségében járnak el.

A jogrend, a körülmények és a közfelfogás változásával összefüggésben indokolt az Etikai Kódex időről időre történő felfrissítése. A vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozók Etikai Kódexének időről időre történő újraalkotását az előzőeken kívül az is indokolja, hogy idővel mind maga a szakma, mind pedig a vele szemben támasztott követelmények és elvárások is változnak.

A vendéglátás napjainkban egyre nagyobb jelentőségű gazdasági szakágazat. A szakágazat üzleti sikere, hazánk, és ezen belül vendéglátási kultúránk kedvező nemzetközi megítélése, valamint a jó társadalmi közérzet is egyaránt megköveteli, hogy a vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozók a törvényeket tiszteletben tartva, az általános és a szakmai etikai követelmények normáinak megfelelve végezzék munkájukat.

Az Etikai Kódex a vendéglátás különböző területein dolgozó szakemberek számára ajánlásokat, irányelveket fogalmaz meg a tisztességes verseny elvének, gyakorlatának érvényre juttatása, a vendégek mindenkor elégedettségre okot adó kiszolgálása érdekében. Az elmúlt években az átalakuló társadalmi, gazdasági körülmények miatt a vendéglátásban is számos etikátlan magatartásforma - pl. tisztességtelen ár, minőségrontás, kíméletlen konkurencia harc - került felszínre.

Az ilyen jelenségek elleni fellépés, az egyesület tagjai jó hírnevének védelme valamennyi tisztességesen dolgozó vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozó fontos érdeke. Így a jelen Etikai Kódex célja, hogy segítse a vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozók együttműködését, a szakma társadalmi elismertségének növelését, erősítse a szakmai tisztességbe vetett bizalmat, és a fenti követelmények teljesítésével járuljon hozzá vendégeink mind magasabb szinten történő kiszolgálásához.

Az Etikai Kódex megalkotása kapcsán arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy az etikátlan magatartásokkal szemben mindenekelőtt a vonatkozó törvények következetes betartása, továbbá a szakmai és társadalmi közvélemény, a nyilvánosság ítélete és a jelen Etikai Kódexben részletezett szankciók hívhatók segítségül.

II. Az Etikai Kódex hatálya

A Kódex hatálya a Ráday Soho Kulturális Egyesület tagjaira (továbbiakban: vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozók) terjed ki.

Az Etikai Kódexet a Ráday Soho Kulturális Egyesület közgyűlése helyezi hatályba, így az a hatályba helyezés dátumától az Egyesület minden tagjára kötelező érvényűvé válik.

II. Általános irányelvek

1. A vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozónak üzleti tevékenységét a kölcsönös együttműködés szellemében, az üzleti erkölcs és a tisztességes verseny elvének megfelelően kell folytatnia, továbbá figyelemmel kell lennie az általánosan elfogadott üzleti szokásokra. Az üzleti tisztességbe ütköző magatartás akkor is elítélendő, ha az jogszabályi előírást nem sért.

2. A vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató tevékenységet folytató vállalkozó üzleti tevékenységére a jelen etikai kódexben meghatározott normák vonatkoznak. Az üzleti tevékenység során tapasztalt etikátlan magatartás elbírálásánál az Egyesület Etikai Bizottsága a vonatkozó jogszabályokon kívül, a jelen Etikai Kódexben foglaltakat is alkalmazza.

3. A jelen Etikai Kódex alkalmazása során a vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozó által bármely jogviszony keretében alkalmazott személy eljárása, magatartása, mulasztása az etikai felelősség szempontjából úgy minősül, mintha az a vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozó cselekménye lenne.

Ily módon a jelen Etikai Kódex vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozókra meghatározott etikai követelményeit alkalmazottai tekintetében is értelmezni, illetve alkalmazni kell.

4. A vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozó jogellenes cselekmény folytatását üzletében nem tűrheti meg. Amennyiben a vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató üzlet bűncselekmény felderítése során érintetté válik, a vállalkozó köteles az eljáró hatóság munkáját segíteni.

5. A vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató üzlet igénybevételének lehetőségében és a kiszolgálás során a vendégek közötti bármilyen diszkrimináció nem megengedett, kivéve az üzlet jellegéből következő és egyértelműen feltüntetett korlátozást.

6. A vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozónak arra kell törekednie, hogy üzletében az adott technikai és személyi feltételek mellett a legmagasabb színvonalú szolgáltatást nyújtsa. Ehhez a vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozó részéről lelkiismeretes, jellegéhez és műfajához képest kulturált és szakértelemmel végzett munkára van szükség.

IV. Szakmai és gyakorlati irányelvek

A vendéggel való bánásmód, viselkedés, kultúra

1. A vendéglátó üzlet és kitelepült terasz állapota

A vendéglátó üzletek külső és belső képének, berendezésének felszerelésének, közvetlen környezetének meg kell felelni az üzletkörére, kategóriájára előírt jogszabályi követelményeknek. Rendkívül fontos, hogy a vendégekkel közvetlen kapcsolatba kerülő eszközök kifogástalan higiéniai és sérülésmentes esztétikai állapotúak legyenek. Külön figyelmet kell fordítani e mellett a vizes mellékhelyiségek (WC, mosdó) folyamatos tisztántartására.

A vendéglátó üzletek kitelepülése a területileg illetékes Önkormányzat vonatkozó rendeleteinek, előírásainak maradéktalan betartásával történjen. A vendéglátó üzlet formailag és tartalmilag is teljes kérelmet készítsen el és nyújtson be az illetékes engedélyező hatósághoz.

A vendéglátó üzlet terasza lehetőleg alkotó módon alkalmazkodjon a környező többi üzlet teraszának színvonalához, színvilágához, dekorációjához (virágládák, napernyők stb.).

A teraszokat a vendéglátó üzletek a kitelepülés időtartama alatt tartsák folyamatosan tisztán, mossák föl, a teraszbútorok kifogástalan állapotan legyenek.

A teraszok zárását egységesen a megszabott határidőre kell elvégezni, úgy hogy a teraszbútorokat gumibevonatú lánccal kell összekötni. A zárás időtartama alatt mellőzni kell a teraszbútorok zejkeltő mozgatását, pakolását.

2. A kiszolgálás

a) A vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozó megjelenése, öltözete mindig ápolt, tiszta legyen. Amennyiben az üzlet jellege erre lehetőséget ad, ajánlott a formaruha viselése.

b) A vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozó a vendéggel a megszólításnál, a kiszolgálás során és a vendég távozásakor mindvégig legyen udvarias, tapintatos, figyelmes, előzékeny. A vendéggel szembeni türelmetlen, agresszív, fölényes, kioktató fellépés megengedhetetlen.

c) A vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozó törekedjen a vendég igényeinek minél alaposabb megismerésére. Álljon a vendég rendelkezésére az igényelt termék vagy szolgáltatás kiválasztásában. A vendéggel kívánságára ismertesse az átlagostól eltérő étkezési szokásokat, ízeket, technológiákat, adjon korrekt tájékoztatást a várakozási időről és az esetleges különleges kívánság teljesíthetőségéről.

d) A vendégek kiszolgálását minden esetben a belső helységekben és a teraszon is azonos színvonalon kell biztosítani.

e) A vendégek agresszív módon történő fogyasztásra ösztönzése, valamint az ily módon történő vendégszerzés nem megengedett.

3. A kínálat

A vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató üzlet kínálata kizárólag olyan termékeket és szolgáltatásokat tartalmazzon, amelyek teljesítése biztosított. Ez a követelmény érvényesüljön mind a felhasznált nyersanyagok, mind pedig az elkészítési - kiszolgálási technológiák esetében, továbbá legyen biztosított a szükséges eszközháttér is. A kínálat összeállításánál a vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozó lehetősége szerint törekedjen a korszerű táplálkozási igényeknek megfelelő, sokoldalú választék biztosítására.

4. Vitás kérdések rendezése

a) A vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozó és a vendég közötti estlegesen kialakuló vita esetén a vállalkozónak törekedni kell a vitás kérdés mindkét felet kielégítő gyors, udvarias tárgyszerű, az üzlet rendjét nem zavaró megoldására. Nem megengedett a vendég megsértése, különösen kerülendő a trágár szavak használata és a tettlegesség.
Mindez nem korlátozza a vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozónak azon lehetőségét, hogy az üzlet rendjének fenntartása, ideértve a munkavállalókat ért sérelmeket is, illetve jogainak érvényesítése érdekében a rendelkezésére álló, valamennyi törvényes eszközt igénybe vegye.

b) Amennyiben a vendég a vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozó bármely cselekménye miatt panasszal kíván élni, fel kell hívni a figyelmét arra, hogy ezt a vásárlók könyve segítségével teheti meg. A vendéget erőszakkal, fenyegetéssel vagy más módon megakadályozni a "vásárlók könyve" igénybevételében, illetve a jogérvényesítés érdekében az illetékes szervezetekhez fordulásban, nem megengedett. Az egyesület tagjai tájékoztatják vendégeiket a vendéggel kapcsolatos viselkedési elvárásokról.

c) Amennyiben a vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozó a vendéget ért kárért a felelősségét elismeri, törekedjék a jogos, illetve méltányos kárigény mielőbbi kiegyenlítésére.

5. Az ármegállapítás

A vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozó által kínált termék vagy szolgáltatás ára álljon arányban az üzletben nyújtott szolgáltatás színvonalával, az üzlet felszereltségével, berendezésével. A vendég félre tájékoztatását vagy becsapását főbenjáró vétségnek tekinti.

6. Tájékoztatás az árról

a) A termék vagy szolgáltatás áráról való tájékoztatáshoz a vendégnek a jogszabályból fakadó kötelezettségen túl is minden segítséget meg kell adni.

b) Az árakat az étel- és itallapon, egyéb árlapon, ártáblán, vagy egyedi árkiírással jól olvashatóan kell feltüntetni. Hasonlóan korrekt ártájékoztatás várható el az egyéb éttermi szolgáltatási díjak közlése esetében is.

c) A hazai vendéglátás üzleti szokásai figyelembevételével ajánlott, hogy az étlapon az ételek árai a köreteket megnevezve, illetve árukat tartalmazva kerüljenek feltüntetésre. Ellenkező esetben a köret külön felszámítására az étlapon jól láthatóan fel kell hívni a vendég figyelmét, továbbá a rendeléskor ezt vele szóban közölni kell. Félrevezető, ezért kerülendő, hogy az étlapon a tradicionálisan körettel értendő (pl. csirkepaprikás, brassói aprópecsenye stb.) ételek ára úgy kerüljön feltüntetésre, hogy az a köret árát ne tartalmazza.

7. Fizetés, számlaadás

a) A fogyasztás befejezésével a fogyasztásról szóló bizonylat (számla) kizárólag a vendég kérésére készíthető el. Nem megengedett a fizetés sürgetésével, a bizonylat kérés nélküli elkészítésével a vendéget távozásra bírni. A vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozó az üzlet zárását (műszakváltást) megelőző időszakban, illetve akkor kezdeményezheti a fogyasztás összegének kifizetését, ha a vendégnek az üzlet rendjét megzavaró magatartása erre okot ad vagy kétségessé válik a fogyasztás ellenértékének kifizetése.

b) Az elszámolást minden esetben - a vendég külön kérése nélkül is - ki kell állítani, oly módon, hogy az a fogyasztást tételesen részletezve, olvashatóan és helyesen tartalmazza. Kézzel írott összeadás esetén ajánlott az összeadás helyességének kontrollálása. Kérésére a vendéget segíteni kell az elszámolás áttekintésében, ellenőrzésében.

c) Amennyiben a számla kifizetésének többféle módja biztosított, (pl. bankkártya is,) erre nézve a vendég választása az irányadó.

d) A számla összegén felüli fizetés (pl. borravaló, zenekarnak szánt juttatás stb.) a vendég döntésén alapul. Nem megengedett a borravalót bármely módon igényelni.

A jó hírnév védelme

8. A hírnév- és hitelrontás tilalma

A vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozók egymás jó hírnevét semmilyen módon nem sérthetik meg, tilos jogellenes vagy etikátlan magatartással más vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozónak hátrányt okozni.

9. Hírnév- illetve hitelrontásnak minősülő cselekedetek

Hírnév- illetve hitelrontásnak minősül különösen:

a) más vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozó személyére, magánéletére vonatkozó, őt rossz színben feltüntető, valótlan állítás,

b) más vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozó üzletére, üzleti tevékenységének körülményeire, az általa nyújtott szolgáltatás színvonalára vonatkozó sértő, lekicsinylő állítás,

c) más vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozó valamely üzletének megszűnésére, más vállalkozással való üzleti kapcsolatra, egyesülésre, vagy a tulajdonos személyének megváltozására vonatkozó alaptalan állítás.

10. A jogellenes, illetve etikátlan támadásokkal szembeni szakmai szolidaritás

Más vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozót ért jogellenes, illetve etikátlan támadás esetén a vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozó köteles a szakmai szolidaritás elve szerint eljárni, lehetőségei szerint közreműködni a való tények megismertetése, az erkölcsi és jogi elégtétel érdekében.

Az üzleti titok védelme

11. Üzleti titok megsértésének tilalma

a) Az üzleti titok jogosulatlan megszerezése és felhasználása, mással való közlése nem megengedett.

b) Különösen etikátlan magatartásnak minősül más vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozó üzletfelei névsorának tisztességtelen megszerzése a saját vendégkör bővítése céljából.

Reklám

12. Az etikus reklám követelményei

a) A vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozó hirdetéseiben, egyéb kiadványaiban nem alkalmazhat hamis, illetve megtévesztésre alkalmas információt. A tájékoztatás az üzletre, a termékekre, a szolgáltatásokra vonatkozó valósághű adatokat a valós tények és körülmények elhallgatása nélkül tartalmazza.

b) Helytelenítendő a túlzó reklám, amely a vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozó üzlete által nyújtott előnyöket, lehetőségeket a valóságosnál lényegesen jobb színben tünteti fel.

c) Nem megengedhető a más üzlettel, annak szolgáltatásával, kínálatával való megtévesztő, más jó hírnevének alaptalan megsértésére alkalmas összehasonlítás útján történő reklámozás.

d) Az étlapon három nyelven kell mindent feltüntetni.

A munkáltató, munkavállaló

13. A munkáltató kötelezettségei

a) A vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozó a vendéggel közvetlenül érintkező munkakörökben olyan munkavállalót alkalmazzon, aki szakmai ismeretei, kapcsolatteremtő készsége és megjelenése alapján alkalmas a vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozó kötelezettségeinek teljesítésére.
b) A vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozó jogilag és erkölcsileg is felelős alkalmazottjának a munkakörében végrehajtott cselekményeiért.

c) A vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozó tartsa tiszteletben alkalmazottja személyiségi jogait, és legyen tekintettel az alkalmazott érdekeire. Részére adjon meg minden olyan információt, amely a szakszerű munkavégzéshez szükséges.
d) A vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozó - megkeresésére - adjon tájékoztatást más vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozónak arról, ha volt alkalmazottját erkölcsi okokból vagy alkalmatlanság címén bocsátotta el, azonban ez esetben is tartsa tiszteletben volt alkalmazottja személyiségi jogait.

e) A vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozó gondoskodjék a szakmai vezető és alkalmazottai képzéséről, e kötelezettsége fokozottan jelentkezik a fiatal munkavállalók esetében.

14. A munkavállaló etikátlan "átcsábításának" tilalma

a) Súlyosan elítélendő a vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozó alkalmazottjának munkahely változtatásra történő rábírása, illetve ennek sugalmazása, ha e cselekedet mögött az üzleti erkölcsbe ütköző körülmény húzódik meg.
Ilyen körülmény különösen, ha az alkalmazottat a munkaszerződés megszegésére bírják rá, továbbá ha az alkalmazott átcsábítását üzleti titok megismerése motiválja.

b) Elítélendő, ha az alkalmazott számára irreálisan magas fizetés megajánlásával munkaadója üzleti stabilitását kívánják megingatni.

V. Az Etikai Bizottság

Az Etikai Bizottság a jelen Etikai Kódexben foglalt irány- és alapelvek betartásáért, betartatásáért felelős választott testület. Az Etikai Bizottság 1 fő elnökből és 2 fő tagból összesen 3 főből áll. Az Etikai Bizottság tagjait titkos szavazással választja meg.
Az Elnökség megválasztott tagjai nem lehetnek etikai bizottsági tagok. Személyi érintettség szintén kizáró ok.

Az Etikai Bizottság akkor határozatképes ha minden tagja jelen van. Az Etikai Bizottság ülését az elnök hívja össze az Etikai Bizottság elé utalt beadvány alapján, legalább az ülés időpontja előtt 7 munkanappal a napirend és a beadvány egyidejű megküldésével. Az Etikai Bizottság csak előzetesen meghirdetett napirendet tárgyalhat.

Az Etikai Bizottság elé beadványt utalhat az Elnökség, a Közgyűlés vagy bármely jelen Etikai Kódexben érintett szervezet vagy személy.

Az Etikai Bizottság elsődleges feladata: a vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozók közötti, illetve esetenként a vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozók és a vendégek közötti vitás kérdésekben állástfoglalni és az Etikai Kódex előírásaiba ütköző cselekedet megállapítása esetén szankciók kiszabásáról dönteni.

VI. Szankciók

Az Etikai Bizottság saját hatáskörben történő mérlegelés alapján az alábbi szankciókkal élhet a jelen Etikai Kódex előírásait megszegő vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozóval szemben:

a) Egyesületből való kizárásra vonatkozó javaslat az Elnökség részére,
b) Etikai Kódexbe ütköző cselekmény megszüntetésére vonatkozó felszólítás határidő kijelölésével,
c) illetékes Polgármesteri Hivatal Jegyzőjének, és illetékes bizottságainak szóbeli tájékoztatása az Etikai Kódexbe ütköző cselekményről,
d) illetékes Polgármesteri Hivatal Jegyzőjének, és illetékes bizottságainak írásbeli tájékoztatása az Etikai Kódexbe ütköző cselekményről,

VII. Hatálybalépés

A jelen etikai kódexet az Egyesület 2003. december 3-án megtartott közgyűlése elfogadta és hatályba léptette.

Kelt: 2003-12-03

Biliczki Sándor
Ráday Soho Egyesület Elnöke