Gyarapszik, zöldül és fiatalodik Ferencváros

Gyarapszik, zöldül és fiatalodik Ferencváros
Polgármesteri interjú

2019. május 21. | dr. Bácskai János, Ferencváros, költségvetés, fejlesztés, zöldfelületek, zárszámadás, József Attila-lakótelep, rehabilitáció, lakóház-felújítás, pályázatok, parkolás, Kiserdő, köztisztaság

Jelentős, 2,7 milliárd forintos többlettel zárt tavaly a költségvetés. Dr. Bácskai János polgármesterrel arról beszélgettünk, hogy megvan-e a helye a maradványösszegnek, de interjúnkból azt is megtudhatják, milyen elvek és tervek alapján fejlődik a kerület három része, és tényleg növekszik-e a zöldfelületek aránya Ferencvárosban.

– A képviselő-testület május 16-i ülésén elfogadta a kerület 2018. évi zárszámadását. Mit mutatnak a számok, hogyan gazdálkodott tavaly Ferencváros?
Gondosan, sőt, eredményesen. Az eredetileg előirányzott 20,6 milliárd helyett 24,4 milliárd forint lett az önkormányzat bevételi főösszege, míg a kiadásaink 16,9 milliárdra rúgtak. Ez azt jelenti, hogy 7,5 milliárdos maradványunk keletkezett. Ennek az összegnek egy jó része persze előzetes kötelezettségvállalással terhelt, ám így is több mint 2,7 milliárd forint szabadon felhasználható forrásunk maradt. Nyugodtan mondhatom, hogy a kerület pénzügyi helyzete stabil, gazdálkodásunk példaértékű, és elegendő pénz áll rendelkezésre a további fejlesztésekre.

– Mire fordítják majd ezt a rekordnagyságú maradványösszeget, milyen fejlesztésekre számíthatnak a kerület lakói?
Ferencváros ma Budapest legdinamikusabban fejlődő része, sok az új építésű lakás, és a nagyvállatok is szívesen választják székhelyüknek a kerületet. Presztízs lett itt élni, amire büszkék lehetünk, ám nekünk az a fontos, hogy Ferencváros egésze részesüljön a bevételekből származó javakból. A prioritás továbbra is a városrehabilitáció folytatása. Jelenleg egyéb forrásokra nem támaszkodhatunk, így az önkormányzatnak saját költségvetéséből kell kigazdálkodnia a lakóház-felújítások összegét. Belső-Ferencvárosban elértük, hogy már nincs rehabilitálandó épületünk, ennek a városrésznek megtörtént a komfortosítása. Középső-Ferencváros pedig a legnépszerűbb célponttá vált a lakásvásárlást tervező fiatalok körében. 2014 októbere óta 2382 új lakást adtak át, e pillanatban 2003 otthon épül, ami azt jelenti, hogy az új belvárosban átlagosan 80 lakás készül el havonta. Jelenleg ugyan nincs infrastrukturális problémánk, ám készülünk arra, hogy ezekben az új otthonokban előbb-utóbb megszületnek a várva várt babák, így szükség lehet majd a bölcsődei, óvodai férőhelyek számának bővítésére. Ide tartozik, hogy tavaly, a Családok évében megkezdtük a gyermekorvosi rendelők és a védőnői szolgálat helyiségeinek, valamint a Mester utcai Szakrendelő épületének felújítását, és ebben az esztendőben is rengeteg intézményrekonstrukciót tervezünk.

– Hány felújításra váró önkormányzati tulajdonú lakóház van most Középső-Ferencvárosban, és mikor kerülhet sor ezek kiürítésére?
Itt bőven van még teendőnk, hiszen 41 rossz műszaki állapotú bérház vár megújulásra, ami kizárólag a magántőke bevonásával valósulhat meg ésszerű határidőn belül. Éppen ezért folyamatosan pályáztatjuk ezek értékesítését, a képviselő-testület pedig májusi ülésén döntött arról, hogy a pénzbeli megváltást választó lakók számára az eddigi 300-ról 450 ezer forintra emeljük a négyzetméterárat. Továbbá tavaly bevezettük a „Tiszta ház, rendes udvar” programot, amely ezeknek az épületeknek a lomtalanítását, lépcsőházi kamerarendszerrel való felszerelését, és a legsürgetőbb műszaki feladatok elvégzését, például a közüzemi vezetékek javítását, esetleg cseréjét tartalmazza. Ezzel az idén is folytatódó intézkedéssorozattal – amelyre 400 millió forintot állítottunk be a büdzsében – az a célunk, hogy azon bérlők számára is megfelelő életkörülményeket teremtsünk, akik néhány esztendeig még kénytelenek lesznek ezekben a házakban lakni.

– Mi minden változott a külsőbb városrészekben, és várhatóak-e újabb beruházások két nagy lakótelepünkön?
A József Attila Budapest legzöldebb lakótelepe, melynek parkos, ligetes jellegét óvni és fejleszteni fogjuk. Két esztendővel ezelőtt meghirdettünk egy tervpályázatot, a nyertes pályaművek bemutatása után pedig felkértük az itt élőket, hogy vegyenek részt a lakókörnyezetük következő ötven évét meghatározó koncepció véglegesítésében. A lakossági fórumok megkezdődtek, és a nyáron folytatódni fognak. Az ország első lakótelepe, a „Josti” nem csupán történelmileg az első, de a szívemben is meghatározó szerepe van. Ezért azt szeretném, ha minden, ami ott történik, az a lakók zömének egyetértésével történne, és semmi olyat nem fogunk „rájuk kényszeríteni”, amit ők nem akarnak. Ilyen például a Valéria térre tervezett főtér ötlete, amely úgy tűnik, nem nyerte el a többség tetszését, ezért annak megvalósítását levesszük a napirendről. A nagyszámú intézmény: iskola, óvoda, idősklub, művelődési ház, orvosi rendelő, ügyfélszolgálat stb. felújítása mellett ebben a ciklusban – a lakótelepiek kérésére – bevezettük a fizetős parkolást, hogy szűnjön a korábban P+R parkolóként használt övezetekre nehezedő nyomás, majd – szintén az igényeket figyelembe véve – kiterjesztettük a díjfizető zónát. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy további utcákat is be kell vonnunk, illetve bővíteni kell a várakozóhelyek számát. Ez ügyben előrehaladott tárgyalásokat folytatunk a Pilisi Parkerdő Zrt.-vel, melynek villanytávvezetékek alatti területén akár több száz új parkolót lehetne kialakítani. Terveink közt szerepel még a lakótelep forgalomcsillapítása, közösségi kertek létesítése, valamint a Kiserdőben rekultiváljuk a tanösvényt, amelynek a végén egy nagy fa játszóteret építünk.

A MÁV-Aszódi telepen pedig több fejlesztés történt ebben a ciklusban, mint a rendszerváltás óta összesen. Évtizedek óta rendezetlen tulajdoni viszonyokat sikerült tisztáznunk, és fontos közüzemi beruházásokat hajtottunk végre. Saját forrásból és a kormány 160 millió forintos támogatásából (köszönet érte Kocsis Máté országgyűlési képviselőnek) megújítottuk a víz- és csatornarendszert, valamint kiépítettük a közvilágítást. Ezek a fejlesztések jelentős rezsicsökkenést is eredményeztek az ott élők számára. Ezen felül rendbe tettük a városrész valamennyi parkját és játszóterét, műfüves sportpályát, szabadtéri fitneszparkot, futókört építettünk, sőt, a Madaras József parkban szobrot is állíttattunk a névadó színművésznek és filmbéli társának, Kántor kutyának.

– Említette a park- és játszótér-felújításokat, amelyek 2016 óta következetesen zajlanak Ferencvárosban. Hol tart most ez a folyamat, és melyek a következő lépések?
Ferencváros családbarát kerület, ezért 2016-ban, a fővárossal együttműködve megújítottuk a teljes Nehru partot, és még ugyanabban az évben, saját forrásból átépítettük a Ferenc teret. Az akkor itt elkészült játszótér azóta olyan népszerűvé vált, hogy „kinőttük”, ezért idén, közvetlenül mellette egy vadonatúj, 5–12 éves korosztálynak szánt játszóteret is létesítettünk. A 2017-es esztendőben – három ütemben – a József Attila-lakótelepi Nagyjátszóteret újítottuk fel, idén pedig a Tinódi és a Mihálkovics utcai játszóteret modernizáltuk. Most, hogy ezekkel a nagy volumenű rekonstrukciókkal végeztünk, megkezdjük a kisebb játszóterek korszerűsítését is. Mivel a kerület anyagi helyzete lehetővé teszi, első lépésben a 15 legrosszabb állapotú újul meg, két esztendőn belül pedig Ferencváros valamennyi játszótere új külsőt kap. Fontos megemlíteni, hogy több mint 400 millió forintos ráfordítással rövidesen megkezdődik a Haller park átfogó rehabilitációja, mely során kiépítjük a térfigyelő kamera-rendszert, és korszerűsítjük a közvilágítást is. Ugyancsak heteken belül megkezdődhet a Tűzliliom park kutyabarát családi játszótérre alakítása, a Kerekerdő parkba pedig új játékokat helyezünk ki. Gondoltunk a gyerekkorból már kinőtt, ám aktív mozgásra vágyó lakókra is, részükre a kerület több részén úgynevezett street workout eszközöket telepítettünk, valamint futóköröket és műfüves labdapályákat építettünk, de tervezzük további ilyenek létesítését, és a már meglévők korszerűsítését is. Hozzátenném még, hogy kiemelt parkjainkban – a Ferenc térhez hasonlóan – hamarosan parkőrök kezdenek el tevékenykedni, hogy a megújuló közterek állapotát hosszú távon tudjuk szavatolni.

– Gyakran és büszkén emlegeti, hogy Ferencváros azon ritka kivételnek számító kerületek közé tartozik, ahol folyamatosan növekszik a zöldfelületek aránya. Konkrét számokkal is alá tudja támasztani ezt a kijelentést?
Zöld területeink aránya összességében megközelíti a 40 százalékot. 2014 októberétől Ferencvárosban több mint 16 ezer nm új zöldfelület létesült, jelenleg további 11 ezer nm készül. Ez azt jelenti, hogy havonta közel 500 négyzetméterrel növekszik a zöld felületek aránya a kerületben, ami főként a városrehabilitáció során kialakuló belsőkerteknek, az úgynevezett közös zöldeknek köszönhető. Fontos szerepe van a zöldülésben az intézményi zöldprogramnak, a társasházak számára meghirdetett Zöld Udvar pályázatnak, és a lakótelepieknek kiírt virágpalánta pályázatnak is. Továbbá nagy hangsúlyt fektetünk a közterületek zöldítésére is; 10–15 éve például a Tompa utca kvázi „kősivatag” volt, a múlt hónapban pedig Budapest legegészségesebb utcájaként definiálták. Az építkezések miatt azonban nagyon körültekintőnek kell lennünk, hogy megőrizhessük fáinkat. Nyomós ok nélkül egyetlen fa kivágását sem engedélyezzük, ahol viszont ez indokolt és elkerülhetetlen, ott kötelezzük a beruházót, hogy az építkezés befejezését követően a kivágott fák többszörösét telepítse újra. Mindenki számára fontos és érzékeny kérdés közvetlen környezete, ezért a jövőben még nagyobb figyelmet fordítunk a párbeszédre a lakóközösségekkel.

– Az előzővel szorosan összefüggő téma a köztisztaság. Hogy látja, kielégítő a helyzet ezen a fronton, vagy indokolt javítani, változtatni valamin?
Olyan sosem lesz, hogy azt mondjam, minden rendben a köztisztasággal, bár úgy vélem, igazán nagy gond sincs e téren. Ez egy közel 60 ezres, központi városrész, természetes, hogy rengeteg szemét keletkezik, így kiemelten kell figyelni a rendben tartására. Azt tapasztalom, hogy az illegális hulladéklerakások száma például jelentősen mérséklődött, amióta felszámoltuk a legproblémásabb szelektív hulladékgyűjtő szigeteket, illetve bekameráztuk a leginkább érintett területeket. A napi takarítással azonban nem vagyok maradéktalanul elégedett, aminek az a legfőbb oka, hogy a köztisztaságért felelős cégünk, a FESZOFE Kft. létszámhiánnyal küzd. 1–2 évvel ezelőtt még jóval több közmunkást tudtak hadrendbe állítani, ám amióta ezeket az embereket is felszívja az elsődleges munkaerőpiac, egyre nehezebb munkáskezet találniuk. Ezért a közeljövőben külsős cégekkel is szerződni fogunk, amelyek besegítenek a közterületek takarításába, illetve a kertészeti munkák elvégzésébe. Tervezzük továbbá 2–3 járdatakarítógép beszerzését is, amelyek várhatóan még a nyáron üzembe állnak.    

Forrás: Ferencváros újság























Impresszum  Adatvédelem