60 perc alatt a Kálvin térről Újpestre

60 perc alatt a Kálvin térről Újpestre
Lóvasút-emléktábla átadás

2019. május 10. | Lóvasút, Ferencváros, Újpest, Kálvin tér, Bácskai János, Wintermantel Zsolt, Gyurákovics Andrea, Lázár Balázs

Az egy órás menetidő nem a metrófelújítással függ össze. A lóvasútnak a 19. században legalább ennyi időre volt szüksége, hogy legyűrje a kilenc kilométeres távolságot. De csak szerencsés esetben, ha menet közben nem kellett lovat cserélni. A vonal ferencvárosi végállomásán május 10-én emléktáblát állítottak.

Az 1860-as években Újpest dinamikusan fejlődő, (majdani) főváros melletti településként egyre inkább megszenvedte az állandó összeköttetés hiányát. Az ott élők számottevő része nap, mint nap belső-pesti iskolákba, piacokra, üzemekbe járt, ez az igény hívta életre az újpesti indóház (ma: Újpest-Városkapu) és a Széna tér (ma: Kálvin tér) közötti lóvasutat. A kilenc kilométeres pálya megépítéséhez alig több mint egy évre volt szükség, megállókat a Nemzeti Múzeumnál, az Astoriánál, a Deák Ferenc téren, a Szent István bazilikánál, a Nyugati pályaudvarnál és a Csanády utcánál (egykori Kis sörcsarnoknál) alakítottak ki, innentől Újpestig a kocsikat bárhol meg lehetett állítani fel- és leszállás céljából.

A közlekedési kapcsolat még vonzóbbá tette az olcsóbb lakásárakkal csábító Újpestet, így lakóinak száma ugrásszerűen megnövekedett, ebből adódóan pedig egyre zsúfoltabbak lettek a mind sűrűbben induló kocsik. A lóvasúti korszak a millenneumra ért véget, és bár eredetileg a gőzvasúttá fejlesztést szorgalmazták, a rossz tapasztalatok miatt az elöljáróság és az üzemeltető végül a villamosvasút mellett tette le a voksát. Így 1896. május 30-tól már villamossal lehetett utazni az időközben Rákospalotáig meghosszabbított vonalon. 

A két városrészt összekötő lóvasút emléktábláját a Közlekedési Kultúra Napjához kötődően leplezte le Bácskai János, a IX., és Wintermantel Zsolt, a IV. kerület polgármestere, valamint Gyurákovics Andrea, a körzet önkormányzati képviselője. Az impozáns, fekete márványtáblát, amely egy korabeli metszetet idézve emlékeztet a hajdan volt járatra, az Üllői út 1. számú épület Kálvin téri homlokzatán helyezték el.

Az ünnepségen Lázár Balázs színművész korabeli újságokból olvasott fel, Bácskai János pedig Juhász Gyula soraival: „Testvéreim, fogadjátok szómat, ne üljetek föl a lóvonatra” idézte meg a kortársak kétkedő hozzáállását. Emellett felhívta a figyelmet a város hihetetlen ütemű gyarapodására: a lóvasút indulásakor Pesten 200 ezren éltek, három évtizeddel később viszont már félmillió volt a lakosságszám. Ehhez az olyan forradalmi újítások is hozzájárultak, mint az Európában elsők közt bevezetett lóvasút. Wintermantel Zsolt kijelentette, a lóvasút kialakítása máig pozitív példa a városfejlesztés és közlekedésszervezés területén. A polgármesterek végül leszögezték, a két kerület a mai napig szoros kapcsolatban áll, többek közt a sportrivalizálás révén is, amelyben békességet ismernek ugyan, ám megalkuvást nem.

(forrás: Ferencváros újság)























Impresszum  Adatvédelem