Modernizált Mátyás-mesékkel hódítottak a diákok

Modernizált Mátyás-mesékkel hódítottak a diákok
Ferencvárosi Ádámok és Évák

2019. január 22. | FMK, Magyar Kultúra Napja, Ferencvárosi Ádámok és Évák, Soós Péter, Lázár Balázs, Pinceszínház, Ádám Jenő Zeneiskola, iskolaszínház, Mátyás király, FMK

Különleges iskolaszínházi produkcióval ünnepelte Ferencváros a Magyar Kultúra Napját: hat kerületi oktatási intézmény nyolcvan tanulója Mátyás király-meséket és mondákat alakított át mai történetekké. Az FMK-ban bemutatott három teltházas előadást az Ádám Jenő Zeneiskola növendékeinek hangszeres betétei színesítették.

A Ferencvárosi Ádámok és Évák névre keresztelt iskolaszínházi program 2013-ban az Ember tragédiájával debütált, azóta Lázár Balázs színművész, a Pinceszínház irodalmi referense szakmai irányításával minden esztendőben diákok közreműködésével állítanak színpadra egy-egy darabot. Színre vitték már a Toldit, a János vitézt, az 1956-os forradalmi eseményeket, valamint magyar regéket, mondákat is.

Az idei, Mátyás király Ferencvárosban címet viselő előadás hat mesét és mondát tárt a közönség elé. A Táltos galamb, Mátyás király és Drakula, Mi van a legtöbb a világon?, A kolozsvári bíró, Mátyás király lopni megy, valamint a Furcsa vendégek című történeteket a Weöres Sándor, a Bakáts Téri Ének-Zenei, a Kosztolányi Dezső és a József Attila Általános Iskola, valamint a Szent István Közgazdasági Szakgimnázium és a Leövey Klára Gimnázium tanulói állították színpadra. – Az iskolaszínház lényege, hogy a gyerekek saját élményt szerezzenek a történelmi alakokról és irodalmi művekről. Ezáltal válnak a históriák kortárs alkotásokká, melyekben megjelenik a fiatal készítők sajátos látásmódja – mondta el lapunknak Lázár Balázs, aki szerint a színházi munka újra felfedezteti a diákokkal az olvasás szépségét.

A Pinceszínház munkatársa már májusban elkezdte az ötletelést és az anyaggyűjtést, hogy nyáron átadhassa a koncepciót a hat résztvevő iskola felkészítő tanárainak, akik szeptemberben elkezdték a meséket próbálni a gyerekekkel. Végül a főpróbán már a teljes stábbal fésülték össze a jeleneteket.
A Mátyás király-téma kiváló választásnak bizonyult, hiszen az iskolások könnyen azonosultak a tréfás és fordulatos cselekményekkel. Ráadásul a korszak igazi sikertörténet hazánk krónikájában. Mátyás idejében Magyarország gazdasági, kulturális nagyhatalom volt, az uralkodó bevétele sokszorosa volt az angol és a francia királyénak.
Lázár Balázs szerint a darab legfontosabb értéke a közösségi élmény, amit tovább erősít, hogy a tanulók szabadidejüket áldozták a közös produkció sikeréért. – Talán ez is ellenpélda lehet arra, hogy a Z generáció érdektelenséget mutat a múlt értékei iránt. Az iskolaszínházi programok ezentúl fejlesztik a fiatalok kreativitását, kifejezőképességét, önismeretét és együttműködési készségét is – tette hozzá.
Bácskai János köszöntőjében kijelentette, Mátyás király igenis járt Ferencvárosban. Színpadi és filmes megformálója, állandó magyar hangja, Helyey László színművész ugyanis 40 évig élt a kerületben. A polgármester azt tanácsolta a nézőtéren helyet foglaló gyerekeknek, hogy hallgassanak sok magyar mesét, a Mátyás király-történetekből pedig tanuljanak az igazságosságról.

Az előadásokat sok nevetés kísérte, a diákszereplők modern látásmódja ezúttal is megmutatkozott: a darabban Mátyás király gyakran szelfizett, egyes jelenetekben kocsmázott, lányoknak csapta a szelet, és még stylistja is volt. A minimális díszlet és jelmez dacára mégis ötletes, friss színpadképek jöttek létre. Az Ádámok és Évák mára összművészeti produkcióvá nőtte ki magát: az Ádám Jenő Zeneiskola növendékei a zenei betétekért feleltek, láthattunk reneszánsz táncot, a művelődési központ aulájában pedig a mesékhez kapcsolódó óriásrajzokat, és a próbákról készült fotósorozatot is kiállítottak.

Forrás: Ferencváros újság























Impresszum  Adatvédelem