Nemzeti Összetartozás Napja

Nemzeti Összetartozás Napja
Díjátadás és Élő Népviseleti Bemutató Ferencvárosban

2018. június 1. | Nemzeti Összetartozás Napja, Babják Edit, dr. Bácskai János, Kállay Gáborné, Felvidék, Királyhelmec, Vajdaság, Magyarkanizsa, Kárpátalja, Beregszász, Erdély, Sepsiszentgyörgy, testvérváros, Ferencváros "Magyar Nyelvért" díj, Páll László, Polgármesteri Elismerő Oklevél, Élő Népviseleti Bemutató, felvonulás, Határok nélkül, Izsák Zoltán Sotiris

„Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem,
Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen!
Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át:
Nem engedjük soha! soha Árpád honát!”
(József Attila)

A hatodik alkalommal megrendezett Nemzeti Összetartozás Napja eseménysorozat első programjának a Kálvin téri református templom adott otthont, melyre határon túli testvérvárosaink delegációit és diákcsoportjait is meghívta Ferencváros Önkormányzata.

Illés Mihály tárogatón kuruc dallamokat adott elő, majd Páll László református lelkész köszöntője után a jelenlévők elénekelték a Himnuszt.

Dr. Bácskai János ünnepi beszédét József Attila: Nem, nem, soha! című hazafias versének felidézésével kezdte, majd így folytatta: „Nemcsak a költő akkori állapotában, de Trianonnal mi sem tudtunk, tudunk mit kezdeni 1920. június 4-e óta. Se lenyelni, se kiköpni nem tudjuk: itt van a gyomrunkban, itt van teljes valónkban. Sok jóérzésű embertől hallani, hogy inkább nem lapozza fel a Felvidékről vagy Erdélyről szóló albumokat, mert nem akarja fájdítani a szívét. Miért nézzek olyan fotóalbumot - teszik fel a kérdést -, amely egy lezárt kapcsolat emlékeit sorolja? Ki tudjuk-e hordani ezt a több mint 98 éves tragédiát? Sokan lesütik a szemüket, ha szóba kerül Trianon.
Ha eljő az idő – idéztem a verset. Igen! Eljött az idő, és 2010 májusában előterjesztett Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről címet viselő törvényjavaslatot 2010. május 31-én iktatta törvénybe az Országgyűlés, mellyel nemzeti emléknappá nyilvánította június 4-ét, az 1920-as Trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékezve.”
Ferencváros polgármestere örömének adott hangot, hogy a nemzeti összetartozás legékesebb bizonyítékaként több mint egymillió ember vette fel a magyar állampolgárságot, köztük mintegy kétezren éppen Ferencvárosban.
Dr. Bácskai János emlékeztetett: 2013-ban a Ferencvárosi Képviselő-testület megalapította a Magyar Nyelvért emlékdíjat, melyet azon határon túli végzős diákok kaphatnak, akik általános iskolai tanulmányaik során kimagasló eredményt értek el a magyar nyelv tanulásában és művelésében, valamint tanulmányaikat gimnáziumban vagy középiskolában kívánják folytatni.
A polgármester így zárta beszédét: „Tudjuk, hirdessük: június 4-e már nemcsak a gyásznak, hanem az emlékezésnek, a tanulságok levonásának és a büszkeségnek a napja”. Amíg magyar él az Anyaországon kívül, kötelességünk, küldetésünk megtanítani a fiatal nemzedéknek, hogy a nemzetet nem választhatják el határok.”

A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából immár hagyományosan évről évre megalakuló kórus tagjai – testvérvárosi és ferencvárosi diákok -, valamint a jelenlévők közösen énekelték el a Nagy Magyarország területéről származó tíz magyar népdalt.

Pánczél Károly országgyűlési képviselő beszédében kiemelte: „A 20. századi történelmünk tragédiái és a jelen problémáinak gyökere az első világháborút lezáró trianoni békediktátumban keresendők.
Trianont nem kell felidézni, Trianon mindig és mindenütt jelen van. Ha csak az elmúlt bő másfél évtizedre tekintünk, amikor a Tisza zúgva-bőgve törte át a gátat, amikor a Tisza ciántól mérgezett habjai haltetemeket sodortak, amikor Komáromban magyar püspökért imádkoztak, amikor Erdélyben leverték a magyar községek névtábláját, amikor Kárpátalján megrongálták a vereckei emlékművet, amikor a Délvidéken gyülekeztek a volt Jugoszlávia bűnöző bandái, amikor a „Benes-dekrétum” még élő törvény, akkor: Trianonról van szó.
Trianonról van szó, amikor emlékezünk Malina Hedvig kálváriájára, vagy a dunaszerdahelyi rendőrterrorra.
Trianonról van szó, amikor nem engedik Nyírő József hamvait végső nyugalomra helyezni szülőföldjén, vagy visszavonják a marosvásárhelyi magyar orvosi kar indításának engedélyét.
A Trianon szóban fejeződik ki a két világháború, a fél évszázados bolsevizmus, az anyaország és az elszakított országrészek kiszolgáltatottsága, a sok jóvátétel és kölcsönkamat-fizetés, a felszabadulásnak nevezett megszállások, az ország kincseinek kiárusítása, és a Trianon szóban fejeződött ki a szégyen napja, 2004. december 5-e is.”

Az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának elnöke így folytatta beszédét: „A Magyar Köztársaság Országgyűlése 2010-ben kinyilvánította, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság.
Az új nemzetpolitika értelmetlenné teszi a határon túli és határon inneni jelzős szerkezetet, hiszen csak egy magyar világ, csak egy magyar nemzet van, s minden magyar felelős minden magyarért.
A történelmi Magyarország pedig itt él a lelkünkben, a kultúránkban, a nyelvünkben, az általunk épített templomokban, emberi kapcsolatainkban.”

„Csak egy öntudatos nemzet képes megfogalmazni a maga sajátos érdekeit. Így lehet becsületes és tisztességes világot építeni.” – zárta beszédét Pánczél Károly.

A 2018. évi „Magyar Nyelvért díjak ünnepélyes átadása következett.  Beregszászból Karádi László díjban Jurcsenkó Vanessza; Királyhelmecről Hajdók Géza díjban Nagy Evelin; Sepsiszentgyörgyről Barabás Samu díjban Demény Ágnes; Magyarkanizsáról dr. Papp György díjban pedig Szögi Lilla részesült.

A díjátadás után a királyhelmeci Kása Krisztina elszavalta Tompa Mihály: Oh e szegény hon című versét, majd Illés Mihály játszott tárogatón.

Dr. Bácskai János Polgármesteri Elismerő Oklevelet nyújtott át Babják Editnek, a Beregszászi Városi Önkormányzat Oktatási főosztályvezetőjének, Beregszász testvérvárosunkban, a külhoni magyar diákok érdekében végzett több évtizedes lelkiismeretes és áldozatos munkájáért.

Kovács Nóri népdalénekes műsora zárta a péntek délelőtti rendezvényt.

Délután a Bakáts téri Házasságkötő teremben „100 éve kezdődött Magyarország feldarabolása” címmel Dr. Bognár Zalán, a Károli Gáspár Református Egyetem Új és Jelenkori Történeti tanszékének egyetemi docense tartott előadást Trianonról, mely Ferencváros idősügyi programjának keretében valósult meg, a testvérvárosi delegációk részvételével.

Szombaton „Határok nélkül” címet viselő élő népviseleti bemutató és felvonulás zárta a Nemzeti Összetartozás Napi programsorozatot. Izsák Zoltán Sotiris közel 100 darabos, egyedülálló kollekciója a Kárpát-medence magyarságának eredeti viseleteit tárta az érdeklődők elé, melyhez határon túli testvérvárosaink is csatlakoztak saját népviseletükkel, településük zászlójával.

A Kálvin udvarban Kállay Gáborné mondott köszöntőt. A kultúráért felelős alpolgármester Karinthy Frigyes: Levél kisfiamnak – Trianon emléknapjára című írását olvasta fel, mely talán az egyik legszebb irodalmi alkotás Magyarország újkori történelmének legnagyobb tragédiájáról.

„Legyünk hát büszkék arra, hogy túléltük Trianont, legyünk büszkék azokra, akik a legnehezebb helyzetben is kitartottak magyarságuk mellett, legyünk büszkék hihetetlen gazdag nemzeti kultúránkra, amelyből ma itt egy egészen különleges ízelítőt kaphatunk, mert ez ad erőt ahhoz, hogy megbirkózzunk a jövő kihívásaival.
És ahogyan Karinthy fiának írt levelében, mi is mondjuk el gyermekeinknek és unokáinknak: mit jelent a Nemzeti Összetartozás Napja, mondjuk el, hogy mi történt 1920. június 4-én, mert ezt minden magyar embernek tudnia kell, amíg világ a világ.
Ezt üzeni ma Ferencváros testvérvárosaival - a kárpátaljai Beregszásszal, az erdélyi Sepsiszentgyörggyel, a felvidéki Királyhelmeccel és a délvidéki Magyarkanizsával a Nemzeti Összetartozás Napján.” – zárta beszédét Kállay Gáborné.

A köszöntő után a színes, látványos népviseleti felvonulás elindult a Kálvin téren, Fővám téren át a Nehru-partig, majd egy néptáncbemutatót követően a színes menet a Ráday utcán át visszaérkezett a Kálvin udvarba, érintve egy gyönyörűen felújított Ráday utcai udvart is.

A Kálvin udvarban a program folytatásaként székely népmesét és Agócs Gergely népzenészt hallgathatták a jelenlévők, majd a Bartók Táncegyüttes műsora és a Góbé zenekar koncertje után késő esti táncház zárta a kétnapos eseményt.

A rendezvények lebonyolításához a Nemzetpolitikai Államtitkárság is hozzájárult, a Bethlen Gábor Alap pályázati támogatása révén, melynek célja a külhoni magyarság megmaradása. Ferencváros és testvérvárosai a közös éneklés és a többi program során az összetartozás-tudat erősítésével mélyíthették magyarságukat, a rendezvény során új barátságok szövődtek, megismerték egymás szokásait, kultúráját, mindennapjait.























Impresszum  Adatvédelem