Az Aradi vértanúk emléknapja Ferencvárosban

Az Aradi vértanúk emléknapja Ferencvárosban
Koszorúzás a Czuczor utcai emléktáblánál

2017. október 6. | Aradi Vértanúk, Nemzeti Gyásznap, dr. Bácskai János, Czuczor Gergely emléktábla, Czuczor utca, 1848-49 es forradalom és szabadságharc, megemlékezés, dr. Lázár Balázs, koszorúzás

„Egy sírban, az erdő-szélen,
Háromszáz hős alszik mélyen,
Mély sebekkel eltemetve,
Emlék nélkül, elfeledve.
(Gyulai Pál)

Október 6-a nemzeti gyásznap az Aradi vértanúk és gróf Batthyány Lajos 1849. évi kivégzésére emlékezve. Ferencváros Önkormányzata a koszorúzással egybekötött megemlékezését idén a Czuczor utca 9. szám előtt, Czuczor Gergely emléktáblájánál tartotta. Beszédet mondott dr. Bácskai János polgármester.

Az esemény házigazdája, dr. Lázár Balázs színművész, a Pinceszínház irodalmi referense köszöntötte az egybegyűlteket, majd az Aradi vértanúk és gróf Batthyány Lajos mellett megemlékezett az utca névadójáról is. Czuczor Gergely bencés szerzetes, nyelvtudós, aki költőként a népdal formakészletének egyik legfőbb elterjesztőjeként, hazafias versek szerzőjeként ismert. Főműve nyelvészként a hat kötetes "A magyar nyelv szótára". Az 1848-as forradalomban való részvételéért, a harcra hívó "Riadó" című verséért éveket töltött várfogságban.

Dr. Bácskai János Gyulai Pál "A hősök sírja" című versének részletével szólította meg a megjelent emlékezőket. Ferencváros polgármestere emlékeztetett: az Aradi vértanúk napján tisztelettel kell adózni a forradalom és szabadságharc közben, illetve annak leverése után a császári és királyi hatóságok által kivégzett többi mártír előtt is.

1849. október 6-án 15 vértanú halálos ítéletét hajtották végre. Aradon a tizenhármak: Kiss Ernő altábornagy, Lázár Vilmos ezredes, valamint Dessewffy Arisztid, Schweidel József, Pöltenberg Ernő, Török Ignác, Lahner György, Knezich Károly, Nagysándor József, Gróf Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János, és gróf Vécsey Károly tábornokok lelték halálukat. Pest-Budán végezték ki gróf Batthyány Lajost, az Első Felelős Magyar Kormány miniszterelnökét, valamint Fekete Imrét, a paraszti származású gerillaszázadost is. Az összesen 128 mártír végletesen eltérő vallási, társadalmi-származási, foglalkozásbeli, és nemzetiségi háttere jól mutatja, 1848-49 egy egész nemzet közös vállalkozása volt a szabadság kivívására.
A forradalom és szabadságharc leverése után az abban segédkezet nyújtó I. Miklós cár a kegyelem gyakorlására szólította fel a 18 éves Ferenc József császárt. A kérés süket fülekre talált: az ifjú uralkodó és kamarillája szabad kezet adott Haynau táborszernagynak, "a bresciai hiénának", aki tébolyult gyűlölettel látott neki a megtorlásnak, mellyel kivívta az akkori európai közvélemény megdöbbenését is.

Csaknem ugyanerre a sorsra jutott Czuczor Gergely, a Magyar Tudományos Akadémia tagja is. A "Riadó" című verséért Windischgrätz herceg halálos ítéletet javasolt számára. Végül Budán, Bécsben, majd Kufsteinben raboskodott 1851-ig, a jobb időkben irodalmi tevékenységet is folytathatott.

"Minden mártírium az igazság és az erély megerősítése, olyan forrás, melyből éltető erőt meríthet az utókor. Boldog ország, melynek első miniszterelnöke ilyen példával jár elöl. A következő nemzedékek, politikusok számára megkerülhetetlen példát nyújt hűségre, felelősségre, a nemzet szolgálatára. Az azóta eltelt idő szerencsére sok példát mutatott és mutat ma is olyan vezetőkre, akik megfeleltek ennek a példának" - zárta gondolatait a polgármester, végül felidézte Czuczor Gergely már említett, forradalmi hangulatú versének sorait.

A megemlékezésen közreműködött a Cinege banda katonadalok és népdalok előadásával, Gaburi Barbara énekelt.

A Czuczor utca 9. szám előtti emléktáblánál a pártok, szervezetek elhelyezték az emlékezés koszorúit, majd a jelenlévők gyertyát gyújthattak a magyar szabadságharc mártírjai előtt tisztelegve.
























Impresszum  Adatvédelem