Miért élt ilyen sok író és költő Ferencvárosban?

Miért élt ilyen sok író és költő Ferencvárosban?
Ferencvárosi úrhölgyek a Helytörténeti Gyűjteményben

2015. május 5. | Ferencvárosi Úrhölgyek Polgári Egyesülete, FERUPE, Helytörténeti Gyűjtemény, Gönczi Ambrus, Hűvösvölgyi Ildikó, Károlyi György, Széchényi István, Bártfai László, Kölcsey Ferenc, Kazinczy Ferenc, Kisfaludy Károly, Vajda József, Vörösmarty Mihály, Wesselényi Miklós, Arany János, Fáy András, Vajda János, Krúdy Gyula, Molnár Ferenc, Auróra kör, Kisfaludy Társaság, Fogadó az Arabs Szürkéhez, Erkel utca, Üllői út, Három pipa utca, Markusovszky tér, Tompa utca, Ferenc körút, Kállay Gáborné, Gyurákovics Andrea

A Ferencvárosi Úrhölgyek Polgári Egyesülete immár harmadik alkalommal találkozott a Ráday utcai Helytörténeti Gyűjteményben, ahol az intézmény vezetője, Gönczi Ambrus előadása ezúttal Ferencváros és a magyar irodalom kapcsolatát mutatta be.

Gönczi Ambrus előadásában elmondta, hogy ez a kapcsolat sokkal erősebb, mint azt sokan gondolnák, s ez egyrészt abból adódik, hogy a környező utcákban számos olyan arisztokrata élt, aki fontosnak tartotta az irodalom támogatását. Ilyen volt pl. gróf Károlyi György, aki Széchenyi István barátja volt. Az ő tulajdona volt a mostani Erkel utca és Kinizsi utca körüli terület. Ezekből a telkekből adományozott közcélokra, s Széchenyi javaslatára ezért kapta az egyik közeli utca a Köztelek nevet. (Jelenleg a Helytörténeti Gyűjtemény is egy hajdani Károlyi-házban található.)

Az ő titkára, Bártfai László lakásán, az Erkel utca - Üllői utca sarkán működött a reformkori irodalmi szalon; Kölcsey Ferenc, Kazinczy Ferenc, Kisfaludy Károly, Vajda József, Vörösmarty Mihály, Wesselényi Miklós részvételével.

A kör rendszeresen megjelenő irodalmi évkönyvet szerkesztett, az első 1822-ben jelent meg, Kisfaludy Károly kiadásában, "Auróra, hazai almanach" címmel.

Az est során a felmerült témák illusztrációjaként Hűvösvölgyi Ildikó színművésznő olvasott fel részleteket különböző irodalmi alkotásokból, elsőként Bártfai Lászlónak az 1838-as árvíz idején írt naplójából.

Az árvíz szétzilálta az Auróra kört is, s annak utódja a Kisfaludy Társaság lett.

A hallgatóság Gönczi Ambrus érdekes előadásából azt is megtudta, hogy amikor a XIX. század végén a Főváros Erkel Ferencről szerette volna elnevezni a mai Erkel utcát (korábban Három pipa utca egy itt üzemelő kocsma után), Arany János még verset is írt annak érdekében, hogy ez a hely inkább Kisfaludy nevét viselje. Arany János (aki az Üllői út 7. szám alatt és itt, a Három pipa u. 20. alatt, az Auróra kör székhelyével szemben is lakott), korábban a Kisfaludy Társaság díját nyerte el a Toldi című művével.

Az előadás számos reformkori jeles személyt érintett még, köztük Fáy Andrást (a "haza mindenesét"), aki a mai Markusovszky téren alakított ki magának nyári lakot, s itt írt fabulákat, amikkel komoly népszerűségre tett szert.

Vajda János, aki részt vett a 1848-as forradalom- és szabadságharcban, a Tompa utca 13. alatt lakott 1865-től.

Nem maradhatott ki az előadásból Krúdy Gyula, aki - Gönczi Ambrus szavaival - körbelakta, körbeette és körbeitta Budapestet. Nem nagyon volt olyan étterem, kávéház, kocsma, egyéb vendéglátóhely, ahol ő meg ne fordult volna, s az itt megismert embereket beleírta műveibe is.

Édesapja (1848-as veterán) is megfordult Ferencvárosban, ahol az 1872-ben, a Soroksári úton megnyíló Honvéd Menhelyen élt, s egy időben annak parancsnoka is volt.

Krúdy Gyula a harmadik felesége révén került a kerületbe; Rózsa János, "hullaszállító mester" lányát vette el (1919 márciusában), aki a Tompa utca - Ferenc körút sarkán lakott. Apósa révén ismerte meg Ferencváros éjszakai életét, elsősorban a Fogadó az Arabs Szürkéhez életét, mely a hullamosók és korboncnokok törzshelye volt, s Krúdy több alkotását is megihlette.

Molnár (Neumann) Ferenccel folytatódott az este, aki - bár nem lakott a kerületben - de itt járt iskolába, és több dolog is ide köti.

Édesapja sebész volt, ő jogot tanult, amit nem szeretett, a Molnár nevet az egyik dédapja után választotta, akinek ez volt a foglalkozása.

A Liliom - Mester utca sarkán volt egy Liliom nevű fogadó, Molnár Ferenc itt hallott a Liliom nevű alakról, akiről a világhírű színdarabjának főhősét formázta; a Pál utcai fiúk pedig iskolai élményein alapul. 1887-95 közt itt végezte a református gimnáziumot (a mai Szent-Györgyi Albert iskola), s a regény minden alakját valós személyekről mintázta, s bár a neveket megváltoztatta, irodalomtörténészek be tudják azonosítani őket, s a cselekmény helyszíneit is.

A Helytörténeti Gyűjtemény vezetője a nap végén arra a kérdésre is megpróbált választ találni, hogy vajon miért élt ilyen sok író és költő Ferencvárosban az elmúlt évszázadok során, s azon véleményének adott hangot, hogy egyrészt (ami Krúdy óta közismert) Ferencvárosban nagyon jó volt az étel és ital, hisz a főváros élelmiszeripara itt koncentrálódott, pl. a vágóhidak, ahol mindig olcsó és friss húst lehetett kapni, másrészt pedig a tollforgatók régen sem számítottak túlfizetettnek, s a kerületben viszonylag olcsóbban találtak lakást maguknak.

A rendezvényen részt vett Kállay Gáborné alpolgármester és Gyurákovics Andrea önkormányzati képviselő is.
























Impresszum  Adatvédelem