220 év - 220 kép

220 év - 220 kép
Kiállításmegnyitó és könyvbemutató

2012. december 14. | 220 év, Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény, Gönczi Ambrus, dr. Bácskai János, Garabonciás Együttes

December 14-én, pénteken délután került sor a "220 év, 220 kép - Pillanatképek Ferencváros múltjából" című kiállítás megnyitójára a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjteményben.

Tíz nappal Ferencváros születésnapja után került sor annak a kiállításnak a megnyitójára, mellyel Ferencváros saját, 220 éves múltja előtt tiszteleg.

A kiállítás XIX., XX. és XXI. századi fotók segítségével mutatja be Ferencváros történetének momentumait és az itt zajló mindennapi életet.

A tárlat anyaga egyidejűleg könyv alakban is megjelent, melynek bemutatójára szintén ez alkalommal került sor.

A kiállítás, illetve a könyv öt korszakra tagolódik: 1880-1914, 1914-1943, 1944-1956, 1957-1989 és 1989-2012. Ezeket a korszakokat a kiállítás külön termekben, a könyv pedig külön fejezetekben mutatja be.

A Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény vezetője, a fényképalbumot szerkesztő Gönczi Ambrus köszöntötte a jeles alkalomból összegyűlt népes közönséget, s röviden felvázolva Ferencváros történetét elmondta, hogy az elmúlt évszázadok során számtalan fontos esemény színhelye volt a kerület. Volt itt kolerajárvány miatti diáklázadás 1831-ben, hatalmas árvíz 1838-ban, mely a terület nagy részét elpusztította, s utána természetesen volt újjáépítés. Ezt követően a XIX. század második fele egy addig páratlan virágkor kezdetét jelentette. Országos jelentőségű középületek születtek az Iparművészeti Múzeumtól a Fővámpalotán át a Ferenc József hídig; a kerület pedig az 1900-as évek elejére a főváros élelmiszeriparának meghatározó központjává vált, ami a Közvágóhíd, a Sertésvágóhíd, a Zwack-gyár vagy éppen a Concordia Malom felépüléséhez vezetett. Az első világháború és következményei olyan korszakot hoztak, melyet lakáshiány, szükséglakótelepek (Mária Valéria és Zita) és illegális szegénytelepek jellemeztek. A második világháborús pusztítás, újjáépítés, majd az 50-es évek és az '56-os forradalom a kerületben is fontos korszakhatárok voltak. Az 1957-89-es időszakban a kerület legnagyobb városfejlesztési eredménye a 25 éven át épülő József Attila-lakótelep volt; a rendszerváltástól eltelt 22 év legjelentősebb változásai pedig a középső-ferencvárosi tömbrehabilitációval, a Ráday utca megújulásával és a Soroksári úton egykor meglévő vasúti területen kiépülő új városközponttal kapcsolatosak.

Gönczi Ambrus végül köszönetet mondott a képanyag összeállításhoz nyújtott segítségért munkatársainak, valamint a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményének, Sándor P. Tibornak, Nagy Zitának, a FORTEPAN On-Line Archívumnak, továbbá azon ferencvárosi magánszemélyeknek, akik felajánlották fényképeiket a kiállítás, illetve a könyv anyagához. Név szerint: Boldizsár László, Farnadi Zsolt, Kiss Béla, Somfai Sándor, Szirtes Tibor, Végh Sándor, Wagner Margit képeiért.

A kiállítást megnyitó dr. Bácskai János, Ferencváros polgármestere emlékeztetett: 220 év telt el azóta, hogy a Kecskeméti kapu előtti külváros néhány polgára kéréssel fordult az akkor trónra került uralkodóhoz, I. Ferenchez, hogy adja nevét a területnek. Óhajuk hamar meghallgatásra talált, 1792. december 4-én a Helytartótanács levélben értesítette a polgárokat, hogy a király kívánságukat kedvezően fogadta. Ezzel a levéllel kezdődött az a történet, mely a mai napig tart, Ferencváros története.

A polgármester köszönetet mondott a Helytörténeti Gyűjtemény munkatársainak a kiállításért, s emlékeztetett rá, hogy kiváló munkájáért Gönczi Ambrus a közelmúltban önkormányzati elismerésben részesült.

Dr. Bácskai János megjegyezte, hogy a Ferencvárosi Önkormányzat kiadásában megjelenő kötetről első pillantásra azt hihetnénk: könnyű olvasmány, hisz gyakorlatilag csak képek vannak benne; de hamar rá kell ébrednünk, bizony egy-egy kép befogadása sokkal több időt igényel, mintha írott szöveg töltené ki az oldalakat.

A kiállításmegnyitó keretében ezután a Garabonciás Együttes pantomim előadására került sor, melynek témája Ferencváros története volt.

A kiállítás megtekinthető 2013. február 10-ig, kedd-péntek: 12-18, ill. szombaton 10-14 óra közt. Helyszín: Ráday utca 18, bejárat Erkel utca 15. felől.

Szöveg és fotó: Boldizsár László























Impresszum  Adatvédelem