Ferencvárosi sportoló sikere a stockholmi olimpián

Ferencvárosi sportoló sikere a stockholmi olimpián
100 éve zajlottak az ötödik ötkarikás játékok

2012. május 11. | stockholmi olimpia, Prokopp Sándor, Ráday utca 52., Pierre de Coubertin

100 éve, 1912. május 5. és július 27. közt zajlott a stockholmi olimpia, amelyen 300 m-es hadipuska fekvő számban a ferencvárosi Prokopp Sándor szerzett aranyérmet. Prokopp Sándor később Budapest Székesfőváros főjegyzője volt, sikerét egykori lakóhelyén, a Ráday utcában emléktábla hirdeti.

Prokopp Sándor családja Kassáról települt át Budapestre. Később itt, a Pesti Tudományegyetem Jogtudományi Karán tanult és szerzett jogi doktorátust. A BEAC-ban kezdte a sportlövészetet. Már az 1908-as londoni olimpián is indult, de helyezést nem ért el. Az 1912-es stockholmi olimpiai játékokon eredetileg tartalék lett volna, de Hammersberg Géza lemondása után Prokoppot indították, aki félig önköltségen ment a svéd fővárosba. A 300 m-es hadipuska fekvő számában indult, s nagy meglepetésként (hisz felkészülését egy pestszentlőrinci étteremben végezte) az amerikai Osburn és a norvég Skogan előtt, tíz lövés után elért 97 pontos eredménnyel megszerezte az olimpiai aranyérmet. Pályafutása során 1913-ban csapata színeiben csapatbajnokságot nyert hadipuskában. 1924-ig volt a magyar sportlövő-válogatott tagja. (Az 1990-es évektől a Szlovák Olimpiai Bizottság Prokoppot kassai születése folytán szlovák olimpiai bajnokként tarja nyilván.)

Miután visszavonult az aktív versenyzéstől Budapest Székesfőváros főjegyzőjeként dolgozott az 1938 és 1949 közötti nehéz esztendőkben.  Unokája Prokopp Dóra televíziós műsorvezető, újságíró.

Egykori lakóhelyén, a Ráday utca 52. szám alatt 2006-ban avatott emléktáblát a Ferencvárosi Önkormányzat és a Magyar Olimpiai Bizottság.

Az 1912-es stockholmi olimpia az ötös szám jegyében zajlott: ez volt az újkori olimpiai játékok sorában az ötödik, a viadal május 5-én kezdődött, V. Gusztáv király nyitotta meg, s most először mind az öt kontinens képviseltette magát.

1912. május 5. és július 27. között a 16 sportág 102 versenyszámát több részletben, összesen huszonnégy versenynap alatt bonyolították le, és ezen 28 nemzet 2407 (2359 férfi és 48 női) sportolója vett részt.

Magyarország önállóan, 119 sportolóval vett részt a versenyen - annak ellenére, hogy Ausztria mindent elkövetett azért, hogy Magyarország ne indulhasson önálló nemzetként a viadalon. Szerencsére Pierre de Coubertin hazánk mellé ált, s a francia báró szava erősebbnek bizonyult. "A sportnak megvan a maga földrajza, amely igencsak különbözhet a politikai földrajztól" – intette le az osztrákokat az olimpiai eszme atyja, és tessék: az Olimpiai Stadionban ugyan sorrendben az osztrákok mögött, de külön zászló és "MAGYARORSZÁG" tábla mögött vonult fel csapatunk. A megnyitó-ünnepségen a magyar zászlót Rittich Jenő tornász vitte.

A magyar sportolók 3 aranyérmet szereztek. Ebből kettőt vívásban, s ráadásul – csakúgy, mint Londonban – Stockholmban is Fuchs Jenő végzett az egyéni verseny élén, hogy aztán a vele kiegészülő csapat összes riválisát kardélre hányja. Svédországban mellesleg érdemes volt fogadni a piros-fehér-zöld sikerre: a nyolc vívót felvonultató egyéni finálé hét honfitársunk részvételével zajlott. V. Gusztávot olyannyira lenyűgőzte a magyarok teljesítménye, hogy civil ruhát öltve látogatott ki a döntőkre.

Ezt a sikert koronázta meg Prokopp Sándor győzelme.

Radványi Ödön, esélyes birkózónak viszont nem sikerült: svéd vetélytársát tetőtől talpig bekenték olajjal, így a magyar – szó szerint – lecsúszott az aranyról. Hiába kapott serleget labdarúgó-válogatottunk, az aranyérmek számát nem gyarapította – miután a későbbi győztes Angliával szemben vereséget szenvedett, a vigaszágon már nem talált legyőzőre. Kétség sem férhet hozzá, legédesebb sikerét utolsó meccsén aratta: 3:0-ra verte Ausztriát. Este állítólag zengtek a magyar nóták az osztrák kapitány portája előtt.

A magyar sportolók összesen nyolc érmet – három arany-, két ezüst- és három bronzérmet szereztek. A legeredményesebb magyar sportoló, Fuchs Jenő két aranyérmet nyert (kard egyéni és csapat). Rajta kívül két érmet nyert még Mészáros Ervin vívó.

A 8 éremmel az éremtábla 10. helyét szereztük meg. A magyar versenyzők nyolc sportágban, illetve szakágban összesen hatvanhat olimpiai pontot szereztek.

Érdekességek az olimpián:

- A torna atlétikai versenyszámaiban tesztelték az elektromos időmérést, a versenyzők és a nézők tájékoztatására pedig bevezették a hangosbemondót.
- A svéd Oscar Swahn sportlövő hatvannégy évesen lett a stockholmi olimpia bajnoka. Máig ő a legidősebb olimpiai aranyérmet nyert sportoló. Swahn később részt vett az 1920. évi nyári olimpiai játékokon is, ahol ezüstérmet nyert.
- A stockholmi olimpián tűzték először műsorra Pierre de Coubertin javaslatára a művészeti versenyeket. Az olimpia előtt eljuttatott sporttárgyú művészeti alkotásokat erre a célra alakult bizottságok értékelték irodalom, festészet, szobrászat, építészet és zene kategóriákban.
- Szintén először került műsorra a modern öttusa, melynek lebonyolítási rendjét a házigazdák dolgozták ki. Mindhárom érmet svéd sportoló nyerte.
- Kardvívásban teljes volt a magyar vívók fölénye, egyéniben az első nyolc közé hét magyar jutott. Magyarország kardozásban fölényesen nyerte a csapatdöntőt is.
- 1912-ben első ízben szerepeltek az olimpián úszónők, egyelőre csak egy egyéni és egy csapat versenyszámban. Az első egyéni olimpiai bajnok úszónő az ausztrál Fanny Durack lett.
- A svédek tiltakozása miatt nem rendeztek ökölvívóversenyeket.
- A kötöttfogású birkózás nagyközépsúlyú döntőjét kilencórás küzdelem után fújták le döntetlennel.
- Egy halálos áldozata volt a maratoni futásnak. A szokatlanul nagy melegben Francisco Lázaro, portugál versenyző napszúrást kapott, futás közben rosszul lett és a versenyt követő napon meghalt.
- Az öttusázók között indult és az ötödik helyen végzett a második világháború később nagy hírnevet szerzett tábornoka, George S. Patton.

Forrás: wikipedia, Nemzeti Sport

Szöveg: Boldizsár László























Impresszum  Adatvédelem