|
1091 Budapest, IX., Üllői út 45. II. em. 10., 12-15. szoba
Postacím: 1450 Budapest, Pf. 2.
Hivatalvezető: dr. Kasza Mónika II. 12.
Telefon: 217-6910; 215-1077/314
E-mail: kaszam@ferencvaros.hu
Ügyfélfogadái idő:
Hétfő: 13.00 - 17.30
Szerda: 8.00 - 16.00
Péntek: 8.00 - 12.00
A gyámhivatal az alábbi ügyekben jár el:
Családbafogadás:
A gyámhivatal a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő(k) kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok miatt a gyermeket a szükséges ideig más, általa megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza és nevelje, feltéve, hogy a családbafogadás a gyermek érdekében áll.
Ideiglenes hatályú elhelyezés
Ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a gyermeket ideiglenesen a különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve személynél, vagy ha erre nincs lehetőség, nevelőszülőnél, gyermekotthonban helyezi el.
Felülvizsgálja továbbá a más szerv (jegyző, rendőrség, ügyészség, bíróság, büntetésvégrehajtási intézet parancsnoksága) által elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezést.
Átmeneti nevelésbe vétel
A gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, ha a gyermek fejlődését a családi környezete veszélyezteti, és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe vétellel nem lehetett megszüntetni, ill. attól eredmény nem várható, továbbá, ha a gyermek megfelelő gondozása a családján belül nem biztosítható.
Tartós nevelésbe vétel
A gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi, ha a szülő(k) felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, vagy a szülők meghaltak, illetőleg ha a gyermek ismeretlen szülőktől származik, feltéve, hogy a gyermek neveléséről gyámrendelés útján nem lehet gondoskodni.
Gondozási díj megállapítása
Az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek után a szülő gondozási díj fizetésére köteles. Ennek mértékét, megfizetésének módját a gyámhivatal határozza meg, és dönt annak végrehajtásáról.
Utógondozás
Az átmeneti vagy tartós nevelés megszűnése után a gyámhivatal legalább egy évi időtartamra elrendeli a gyermek és a fiatal felnőtt utógondozását. Célja, hogy elősegítse a családi környezetbe történő visszailleszkedést, illetve az önálló élet megkezdését.
Utógondozói ellátás
A gyámhivatal a fiatal felnőtt kérelmére elrendeli az utógondozói ellátást, ha az átmeneti vagy tartós nevelés a nagykorúság elérésével szűnt meg és a fiatal létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, vagy a nappali oktatás munkarendje szerint, vagy felsőfokú iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytat, illetőleg ha szociális bentlakásos intézménybe várja felvételét.
A szülői felügyelet gyakorlásával kapcsolatos ügyek:
Ha a szülői felügyeletet gyakorló szülők a szülői felügyelet körébe tartozó kérdésekben nem tudnak megegyezésre jutni, a gyámhivatal döntését bármelyik szülő kérheti.
- a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők a gyámhivatal előtt megállapodhatnak abban, hogy a jövőre nézve a szülői felügyeletet egyikőjük gyakorolja (a megállapodás nem azonos hatályú a bíróság gyermekelhelyezésről szóló döntésével!);
- ha a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő meghal, a gyámhivatal megállapítja a másik szülő felügyeleti jogának feléledését és felhívja őt e joga gyakorlására.
Gyermek családi és utónevének megállapítása
A gyámhivatal állapítja meg a gyermek nevét, ha a szülő felhívásra 30 napon belül nem határozza meg a gyermek utónevét; valamint a szülők a gyermek családi és utónevének meghatározásával kapcsolatos megállapodásukat a gyámhivatal felhívásától számított 30 napon belül nem jelentik be, továbbá, ha a különélő szülők a gyermek nevével kapcsolatosan nem tudnak egyetértésre jutni és nem igazolják a bírósági eljárás megindítását.
Szülői ház elhagyása
A gyámhivatal a gyermek, vagy a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő, illetőleg a gyermeket gondozó, vagy azt vállalni szándékozó személy kérelmére engedélyezheti a gyermek számára a szülői ház, vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási hely elhagyását.
Gyermek végleges külföldre távozása
A gyámhivatal jóváhagyhatja a szülőnek a gyermeke végleges külföldre távozására vonatkozó jognyilatkozatát.
Életpálya kijelölése
A szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők között, valamint a gyermek és a szülő között az életpálya kijelölésével, az iskola megválasztásával, a gyermek taníttatásával kapcsolatban felmerült vitában a gyámhivatal a szülő vagy a gyermek kérelmére dönt. A gyámhivatal a közoktatási intézmény jelzésére hivatalból is eljárhat.
A szülők vagyonkezelése
A szülők a gyermekük vagyonát általában szabadon, biztosítékadás nélkül kezelhetik. A gyámhivatal azonban a szülők vagyonkezelői jogát a gyermek érdekében korlátozhatja, továbbá a vagyonkezeléssel kapcsolatos törvényes képviselet jogát megvonhatja a szülőtől.
Ha a gyermek azzal a kikötéssel kapott valamely vagyont, hogy azt a szülő nem kezelheti, a gyámhivatal e vagyon kezelésére eseti gondnokot rendel ki.
A gyermek tulajdonában álló ingó és ingatlan vagyon nyilvántartásba vétele a gyámhivatal feladata. a Gyámhivatal a vagyon állagáról a nagykorúvá vált fiatalt tájékoztatja.
Tartásdíj felhasználásának felügyelete
A gyermek törvényes képviselője, gondozója kezéhez kiutalt gyermektartásdíj, megelőlegezett gyermektartásdíj felhasználását a gyámhivatal indokolt esetben ellenőrizheti.
Törvényes képviselet
A szülő jognyilatkozatának érvényességéhez a gyámhivatal jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat
- a gyermeket megillető tartásról történő lemondásra,
- a gyermeket örökösödési jogviszony alapján megillető jogra vagy kötelezettségre,
- a külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítására,
- a gyermek ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozik, kivéve, ha az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg kerül sor haszonélvezet alapítására,
- a gyermek tulajdonában lévő ingatlanon vagy ingatlantulajdoni hányadon az építtető részére tulajdonszerzést jelentő építési, épületbővítési vagy más értéknövelő beruházás engedélyezésére,
- a gyermek tulajdonában lévő ingatlanon álló felépítmény teljes vagy részleges bontásának engedélyezésére,
- a gyermek lakásbérleti szerződésének közös megegyezéssel történő megszüntetésére vagy lakáscseréjéhez történő hozzájárulás megszerzésére,
- a gyermek által kötött tartási vagy életjáradéki szerződésre,
- a gyermek személyes tulajdonát képező, az öregségi nyugdíjminimum hétszeresét meghaladó mértékű ingó és készpénzvagyonát, illetve vagyoni értékű jogát érintő jogügyletre,
- a gyermek tulajdonát képező - az öregségi nyugdíjminimum hétszeresét meghaladó - értékpapírt, üzletrészt, részvényt érintő jogügyletre,
- a gyermek beszolgáltatott vagyonára,
- a gyermek részére ígért vagy adott ajándék visszautasítására,
- a gyermek ingatlantulajdonát érintő közös tulajdon átruházással történő megszüntetésére vonatkozik.
Gyámnevezés, gyámságból kizárás
A szülő - akadályoztatása vagy halála esetére - gyermeke részére gyámot nevezhet, illetőleg a gyámság viseléséből bizonyos személyeket kizárhat. E nyilatkozatát a gyámhivatal előtt teheti meg.
Kapcsolattartás
Jogszabályban meghatározott esetekben a gyámhivatal - kérelemre - szabályozza a gyermek és a különélő szülő, a nagyszülő, a nagykorú testvér, illetőleg - ha a szülő és a nagyszülő nem él, vagy a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja - a gyermek szülőjének testvére, valamint szülőjének házastársa közötti kapcsolattartást.
Ugyancsak a gyámhivatal hatáskörébe tartozik a bíróság vagy a gyámhatóság által szabályozott kapcsolattartás végrehajtása.
Kiskorú házasságkötésének engedélyezése
A 16. életévét betöltött kiskorú kérelmére a gyámhivatal engedélyezheti a gyermek házasságkötését. A kérelmet a gyámhivatalnál vagy az anyakönyvvezetőnél lehet előterjeszteni.
Örökbefogadhatónak nyilvánítás
A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vett gyermeket örökbefogadhatónak nyilvánítja, ha a szülő gyermekével önhibájából egy éve nem tart rendszeres kapcsolatot, életvitelén, körülményein nem változtat, és emiatt az átmeneti nevelés nem szüntethető meg. Örökbefogadhatóvá nyilvánítható a gyermek abban az esetben is, ha a szülő lakó- és tartózkodási helyét az új tartózkodási helyének megjelölése nélkül megváltoztatja és a felkutatása fél éven át nem jár eredménnyel, illetőleg ha fél éven át semmilyen formában nem tart kapcsolatot gyermekével.
Örökbefogadásra való alkalmasság megállapítása
Az örökbefogadni szándékozó személy kérelmére a gyámhivatal - a területi gyermekvédelmi szakszolgálat javaslata alapján - megállapítja, hogy e személy körülményei és személyisége alapján alkalmas-e gyermek örökbefogadására.
Örökbefogadás engedélyezése
A gyámhivatal engedélyezi a kiskorú gyermek örökbefogadását.
Örökbefogadó csak az a teljesen cselekvőképes, nagykorú személy lehet, aki az örökbefogadás előtti tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon eredménnyel részt vett, és személyisége, valamint körülményei alapján alkalmas a gyermek örökbefogadására, továbbá a gyermeknél legalább 16, legfeljebb 45 évvel idősebb.
Lemondás a gyermekről
A szülő az örökbefogadáshoz úgy is megadhatja a hozzájárulást, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri. A nyilatkozattételre a gyermek születése előtt is sor kerülhet. A hozzájáruló nyilatkozatot a szülő a gyermek hathetes koráig visszavonhatja.
Ha a lemondás a 6. életévét betöltött, vagy egészségileg károsodott gyermekre vonatkozik, a nyilatkozat csak a gyámhivatal jóváhagyásával érvényes.
Örökbefogadás felbontása
Az örökbefogadást a felek kölcsönös kérelme alapján a gyámhivatal felbonthatja. A felbontást csak akkor lehet engedélyezni, ha az a közérdeket nem sérti, ha pedig az örökbefogadott még kiskorú, ezenfelül csak akkor, ha a felbontás a kiskorú érdekében áll.
Tájékoztatás a vér szerinti szülő adatairól
A 14. évét betöltött örökbefogadott gyermek kérheti a gyámhivatalnál, hogy megismerhesse a vér szerinti szülei adatait. A gyámhivatal a felvilágosítás megadása előtt meggyőződik arról, hogy az adatok megadása nem áll a kiskorú gyermek érdekével ellentétben.
Gyermek családi jogállásával kapcsolatos ügyek
Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat
Az a férfi, akitől a gyermek származik, a fogamzási idő kezdetétől fogva a gyermeket teljes hatállyal magáénak ismerheti el, ha a törvény értelmében nem kell más férfit a gyermek apjának tekinteni (a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat apasági vélelmet keletkeztet), és a gyermek legalább 16 évvel fiatalabb, mint a 16. életévét betöltött nyilatkozó.
Apaság bírósági megállapítása
Ha a gyermek apja sem az anya házassági köteléke vagy utólagos házasságkötése, sem bejegyzett élettársi kapcsolat, sem teljes hatályú apai elismerés, sem pedig reprodukciós eljárás alapján nem állapítható meg, az apaságot bírósági úton lehet megállapítani. A bíróság a gyermek apjának nyilvánítja azt a férfit, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik. Az anya kérelmére a gyámhivatal eseti gondnokot rendel a kiskorú részére, aki megindítja a megnevezett férfi ellen az apaság megállapítása iránti pert.
Apaság vélelmének megdöntése
Az apaság vélelmét meg lehet támadni, ha az, akit a vélelem alapján apának kell tekinteni, a gyermek anyjával a fogamzás idejében nem érintkezett, vagy a körülmények szerint egyébként lehetetlen, hogy a gyermek tőle származik, illetőleg a származás reprodukciós eljárás következménye és az anya férje, illetve élettársa az eljáráshoz nem járult hozzá.
Képzelt apa adatainak megállapítása
A gyámhivatal a születési anyakönyvbe apa adatai nélkül bejegyzett gyermek részére képzelt személyt állapít meg apaként a gyermek 3. életévének betöltéséig az anya kérelmére bármikor, a 3. életéve betöltése után pedig hivatalból.
Ismeretlen szülőktől származó gyermek anyakönyvezésével kapcsolatos eljárás
Ha a gyámhivatal ismeretlen szülőktől származó (talált) gyermekről értesül, a gyermek részére soron kívül gyámot rendel és megállapítja mindazon adatokat, amelyekre a gyermek születésének anyakönyvezéséhez szükség van.
Gyámság
Az a kiskorú, aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik. A kiskorú legközelebbi rokonai kötelesek a gyámhatóságnak haladéktalanul bejelenteni, ha a kiskorú részére bármely okból gyám rendelése szükséges. A gyámság viselése elsősorban azt illeti, akit a szülői felügyeletet gyakorló szülő közokiratban vagy végrendeletben gyámul megnevezett.
A gyám működésében a gyámhivatal rendszeres felügyelete és irányítása alatt áll. Működéséről, a gyámsága alatt álló kiskorú ügyeiről bármikor köteles felvilágosítást adni a gyámhatóságnak. A gyermek vagyonának kezeléséről évente számadást kell benyújtani a gyámhivatalhoz.
Gyermektartásdíj megelőlegezése
A gyermektartásdíj megelőlegezésének akkor van helye, ha
- a bíróság a tartásdíjat jogerős határozatában már megállapította vagy van olyan külföldi bíróság, vagy más hatóság által hozott jogerős határozat, amelyet a Magyarországon élő gyermek javára nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján kell végrehajtani, és
- a gyermektartásdíj összegének behajtása átmenetileg lehetetlen, továbbá
- a gyermeket gondozó szülő vagy más törvényes képviselő nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani, feltéve, hogy a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének kétszeresét.
Nincs helye a gyermektartásdíj megelőlegezésének, ha a kötelezett lakóhelye olyan államban van, ahol a tartásdíj nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján nem érvényesíthető, illetőleg külföldi tartózkodási helye ismeretlen, továbbá ha a jogosulttal közös háztartásban él. Nincs helye továbbá lejárt tartásdíj esetén, valamint részösszegű megfizetés vagy részösszegű behajthatóság esetén, ha ennek mértéke a bíróság által megállapított tartásdíj alapösszegének 50 %-át meghaladja.
Otthonteremtési támogatás
Az otthonteremtési támogatás célja, hogy az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt lakáshoz jutását, tartós lakhatása megoldását elősegítse. A támogatásra az a fiatal felnőtt jogosult, akinek legalább hároméves időtartamú folyamatos - gondozási helyén töltött - nevelésbe vétele a nagykorúvá válásával szűnt meg, és készpénzének, egyéb vagyonának értéke nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát. E vagyonba az árvaellátásból és keresményéből származó megtakarítást nem lehet beszámítani.
A kérelmet a volt gondozott fiatal 30. életéve betöltéséig kérheti.
A támogatás felhasználható részben vagy egészben a fiatal tulajdonába kerülő építési telek, életvitelszerű lakhatásra alkalmas lakás, családi ház, tanya vásárlására, illetve építésére, bővítésére, lakhatóvá tételére, felújításra, bérleti jogviszony megvásárlására, államilag támogatott lakásprogramban vagy lakás-előtakarékossági programban való részvételre, valamint otthonteremtést elősegítő hitelintézeti kölcsön egyösszegű törlesztésére.
A felvett összegről a fiatal felnőtt köteles elszámolni.
Gondnoksági ügyek
A bíróság által cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezett nagykorú személy részére a gyámhivatal gondnokot, hivatásos gondnokot rendel, és irányítja tevékenységét. Szükség esetén a gondnokot felfüggeszti, elmozdítja vagy felmenti tisztségéből.
Zárlat elrendelése
Ha cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezés iránti perindítás indokolt, és az érintett személy vagyonának védelme sürgős intézkedést igényel, a gyámhivatal a vagyonra zárlatot rendel el és ezzel egyidejűleg zárgondnokot rendel ki.
Ideiglenes gondnok rendelés
A gyámhivatal kivételesen, azonnali intézkedést igénylő esetben ideiglenes gondnokot rendelhet annak a nagykorú személynek, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt - tartósan, teljes mértékben hiányzik, és az érdekeinek védelme más módon - elsősorban zárlat elrendelésével - nem lehetséges.
Számadás elbírálása
A gyám és a gondnok a vagyonkezelésről évente köteles számadást benyújtani a gyámhivatalhoz. A számadást a gyámhivatal határozattal bírálja és amennyiben az helyes, elfogadja.
Eseti gondnokság
Ha a szülő, a gyám vagy a gondnok akár jogszabály vagy a gyámhatóság rendelkezése folytán, akár érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el, a gyámhatóság eseti gondnokot rendel. Eseti gondnokot kell rendelni akkor is, ha sürgősen kell intézkedni és a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személynek nincs törvényes képviselője, vagy annak személye nem állapítható meg, továbbá akkor is, ha az ismeretlen, távollévő vagy ügyének vitelében egyébként akadályozott személy jogainak megóvása érdekében szükséges.
Ügyeinek vitelében akadályozott személy képviselete
A gyámhatóság kérelemre gondnokot rendel annak, akit körülményei ügyeinek vitelében akadályoznak, különösen, ha ismeretlen helyen tartózkodik, vagy ismert helyen tartózkodik ugyan, de visszatérésében gátolva van. A gondnok képviseleti jogkörében kezeli a gondnokolt vagyonát. A távollévő gondnoka ezen felül - a gyámhatóság előzetes hozzájárulásával - minden olyan intézkedést megtehet, amivel a gondnokolt személyt károsodástól óvja meg.
A gyámhivatal további feladatai:
- közreműködik a gyermek kiadása iránti bírósági végrehajtási eljárásban;
- eljár az eredménytelen védelembe vételről szóló jegyzői értesítés alapján;
- eljár a külföldön lakó vagy tartózkodó személy tartásdíj iránti igényével kapcsolatos ügyekben;
- engedélyezi a tanköteles gyermek művészeti, sport-, modell vagy hirdetési tevékenység keretében történő foglalkoztatását;
- dönt a gyermekek és gondnokoltak készpénzvagyonának gyámi fenntartásos betétben vagy folyószámlán történő elhelyezéséről, illetőleg az elhelyezett pénz felhasználásáról, államilag garantált értékpapírba, biztosítási kötvénybe történő befektetéséről, letétben kezeléséről, valamint egyéb tárgyak (ékszerek, műkincsek, muzeális értékek) letétbe helyezéséről;
- dönt a gyám, a gondnok vagyon- és bérlakás kezeléséhez kapcsolódó jognyilatkozata érvényességéhez szükséges jóváhagyásról;
- rendszeres felügyelete alá vonhatja a vagyonkezelést, ha a szülők a gyermek vagyonának kezelése tekintetében kötelességüket nem teljesítik;
- közreműködik a hagyatéki eljárásban;
A gyámhivatal feljelentést tesz:
- a gyermek veszélyeztetése vagy a tartás elmulasztása,
- a gyermek sérelmére elkövetett más bűncselekmény miatt.
A gyámhivatal pert indíthat, illetve kezdeményezhet
- a gyermek elhelyezése, elhelyezésének megváltoztatása, illetve kiadása
- a gyermeket megillető tartási követelés érvényesítése,
- szülői felügyelet megszüntetése, valamint visszaállítása,
- gyermek örökbefogadásának felbontása,
- cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés és annak megszüntetése, továbbá a gondnokság alá helyezés felülvizsgálata,
- számadási kötelezettség, illetve számadás helyességének megállapítása iránt.
A gyámhivatal látja el továbbá a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvény szerinti családvédelmi koordinációért felelős szerv feladatait.
|
