A
Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének
42/1996.
(XI.4.) sz. rendelete
a
helyi építmény- és telekadóról
(EGYSÉGES
SZERKEZETBEN)
A helyi adókról szóló, többször módosított
1990. évi C. törvény 1. § (1) és (2) bekezdése, valamint
Budapest Főváros Közgyűlésének a helyi adók bevezetéséről
szóló többször módosított 5/1991. (II.19.) számú rendelete
felhatalmazása alapján a Képviselőtestület a következő
rendeletet alkotja.
Általános
rendelkezések
1.§
Ferencváros Önkormányzata illetékességi
területén e rendeletével
a) építményadót
b) telekadót
vezet be.
2.§
(1) E rendelet hatálya kiterjed:
a) magánszemélyekre,
b) jogi személyekre, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra,
c) a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülésére.
Alanyi adómentesség
(2)1 Adómentes az 1) bekezdés b) és
c) pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi
szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató
szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az
önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár,
a költségvetési szerv és a költségvetési szervnek nem
minősülő nevelési-oktatási intézmény abban az adóévben,
amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből
származó jövedelme (nyeresége ) után társasági adófizetési
kötelezettsége, illetve- költségvetési szerv esetében-
eredménye után a központi költségvetésbe befizetési
kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek meglétéről
az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak
szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet
is feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés
vagy viszonosság biztosítja. A viszonosság kérdésében
a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó.
(4)2 E rendelet hatálya nem terjed
ki a Magyar Nemzeti Bankra, az Állami Privatizációs
és Vagyonkezelő Részvénytársaságra, a Magyar Államkincstár
Részvénytársaságra, az Államadósság Kezelő Központ
Részvénytársaságra az Igazságügyi Minisztérium felügyelete
alá tartozó büntetés-végrehajtási vállalatra és annak
a fogvatartottak foglalkoztatását végző jogutódra.
33.§
1 Módosította a 44/2003. (XII. 30.) sz. rendelet 1. §-a, hatályos 2004. 01.01-től.
2 Módosította a 13/2003. (III.07.) sz. rendelet 1. §-a, hatályos 2003. III.
7-től.
3 Hatályon kívül helyezte a 28/2002. (XII.17.)sz. rendelet 1.§-a, hatályos
2003. január 1-től
Az adó alanya
4.§
(1) Az adókötelezettség az önkormányzat
illetékességi területén kiterjed az ingatlantulajdonra,
valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra.
(2)1 Az adó alanya az, aki a naptári
év (továbbiakban: év) első napján az ingatlan tulajdonosa.
Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányaduk
arányában adóalanyok. Az adókötelezettséget érintő
változást (így különösen az alapterület módosulást,
az építmény, illetve telek átminősítését) a következő
év első napjától kell figyelembe venni.
(3) 2Tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa
az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban
tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának
átruházására irányuló szerződést a földhivatalhoz benyújtották
- melynek tényét a földhivatal széljegyezte -, a szerző
felet kell tulajdonosnak tekinteni. Újonnan létrehozott
épület/épületrész tulajdonjogának átruházása esetén
a szerződés földhivatalhoz történő benyújtását követően
a szerző felet a használatbavételi engedély kiadásának
időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon
történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv
vonatkozó szabályai az irányadók. Amennyiben az ingatlant
az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű
jog terheli, az adó alanya a vagyoni értékű jog jogosultja.
(4)3 Közös tulajdon esetén a tulajdonosok
az adóhatóság előtt megkötött és az adóhatóság által
jóváhagyott egyezségben megállapodhatnak az adó megfizetésének,
illetve az adótartozásnak az átvállalásáról.
(5) Társasház, - garázs és - üdülő
esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú
helyiségek után az adó alanya az említett közösség.
Különös rendelkezések
Építményadó
5.§
(1)4 Adóköteles az önkormányzat illetékességi
területén lévő építmények közül a nem lakás céljára
szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban: építmény).
(2)5 Az adókötelezettség az építmény
valamennyi helyiségére kiterjed annak rendeltetésétől,
illetőleg hasznosításától függetlenül.
Adómentesség,
adófizetési kedvezmény
6.§
(1)Adómentes6
a) a szükséglakás,
b) szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési - oktatási
intézmények céljára szolgáló helyiség,
7c) a költségvetési szerv, az egyház tulajdonában álló építmény,
d) a lakás és az üdülő épülethez tartozó kiegészítő helyiségek,
e)8 a magánszemélyek tulajdonát képező gépjárműtároló 16 m2-t meg nem haladó
része, ideértve a teremgarázsban lévő gépkocsibeállót is.
f)9 a lakások teljes alapterülete; az óvóhely (légó pince); a lakóközösségek
közös tulajdonában és közös használatában lévő helyiségek.
5 A 42/1996. (XI. 04.) sz. Ö.K.
rendelet 5. § (2) bekezdését hatályon kívül helyezte
és a (3) bekezdés számozását (2) -re változtatta
a 22/1997. (XII. 22.) sz. Ö.K. rendelet 3. §-a, hatályos
1997. XII. 22-től
9 Módosította a 18/1997. (IX. 26.) sz. Ö.K. rendelet 1. §-a, hatályos 1997.
IX. 26-tól
1 Módosította a 13/2003. (III.07.) sz. rendelet 2. §-a, hatályos 2003. III.
7-től.
2 Módosította a 43/2004. (XII.23) rendelet 1.§-a, hatályos 2004. XII. 23-tól.
3 Módosította a 28/2002. (XII. 17.) sz. rendelet 2. §-a, hatályos 2003. január
1-től
6 Módosította a 28/2002. (XII. 17.) sz. rendelet 3. §-a, hatályos 2003. január
1-től
4 Megállapította a 28/2002. (XII. 17.) sz. rendelet 3. § (1) bekezdése
7 Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények
módosításáról szóló 2002. évi XLII. törvény alapján
8 Kiegészítette a 24/2005 (XI.10.) rendelet 1. §-a, hatályos 2006. január
1-től
Védett építményekre
vonatkozó adófizetési kedvezmény1
(2)2, 3 Adóvisszatartás formájában
adófizetési kedvezmény illeti meg az adózót, aki a
külön jogszabályokban* meghatározott műemléki, vagy
városkép szempontból védett
a.) épületnek, vagy épületegyüttesnek,
b.) utcaképhez tartozó épületnek, vagy épületrésznek,
c.) műtárgyat tartalmazó építménynek tulajdonosa-
(3)4Az adófizetési kedvezmény adóévre
adható. A fizetési kedvezmény iránti kérelmet az
adóévet megelőző év október 31-ig lehet benyújtani.
A kérelemhez a tulajdonos csatolja
a.) az adóévre vonatkozó állagmegőrzési
tervet,
b.) az illetékes hatóság által lefolytatott állagellenőrzési eljárás jegyzőkönyvét,
vagy annak hiteles másolatát,
c.) az adóévet megelőző évben elvégzett állagmegőrzési munkáról szóló tájékoztatót.
(4)5 Az adófizetési kedvezményt az
önkormányzati adóhatóság egyedi elbírálás alapján
határozattal állapítja meg. A kedvezmény mértékének
felső határa
a) 6védett épületre vagy épületegyüttes
tagjára 25%
b) védett utcaképhez tartozó védett épületrészt magában foglaló épületre
15%
c) védett műtárgyat tartalmazó építményre 10%
d) 6fővárosi védett építményre 25%
(5)7 Az adófizetési kedvezményre
vonatkozó előterjesztést az adóiroda készíti el az
adóévet megelőző év november 20-ig.
(6)7 Nem adható adófizetési kedvezmény,
amennyiben
a) a védett érték állapota nem
megfelelő,
b) az adózó a kérelem benyújtását megelőző 5 évben engedély nélkül bontott
le védett épületet, épületrészt illetve engedély nélkül vágott ki védett
fát,
c) az adózó engedély nélkül végzett építési munkát védett területen, épületrészen
és a kérelem benyújtásának napjáig nem kapott fennmaradási engedélyt.
Közterület
beruházásokra vonatkozó adófizetési kedvezmény7
(7) 8Adóvisszatartás formájában adófizetési
kedvezmény illeti meg azt az adózót aki - összhangban
a városrendezési tervekkel és koncepciókkal - az
Önkormányzat helyett
a) közterületet, utat létesített,
b) az útépítéshez kapcsolódó közvilágítást hozott létre,
c) vagy a saját igényeit meghaladó közmű beruházást hajtott végre.
(8) 8,9, 10Az adófizetési kedvezmény
megállapításának feltétele az Önkormányzat és a beruházó
között a beruházás indulását megelőzően kötött szerződés.
A szerződés tartalmazza az adófizetési kedvezmény mértékét,
a berzházás műszaki leírását, az előzetes költségvetést,
továbbá a megállapodás érvényességének időtartamát.
Az adóvisszatartás formájában érvényesíthető kedvezmény
maximum a beruházó éves, fizetendő építményadójának
40%-a lehet.
1, 8 A 13/2003. (III.07.) sz.
rendelet 3. §-a iktatta be, hatályos 2003. III.
7-től.
2 Módosította a 33/1998. (XII. 16.) sz. Ö.K. rendelet 1. §-a, hatályos 1998.
XII. 16-tól
3 Módosította a 28/2002. (XII. 17.) sz. rendelet 3. § (2) bekezdése, hatályos
2003. január 1-től
4, 7 Módosította a 13/2003. (III.07.) sz. rendelet 3. §-a, hatályos 2003.
III. 7-től.
*Megjegyzés: A Ferencvárosi helyi (kerületi) értékvédelemről szóló 8/1996.
(III. 04.) sz. rendelete, valamint a Fővárosi Közgyűlésnek a főváros városképe
és történelme szempontjából meghatározó épített környezet védelméről szóló
54/1993. (1994. II. 01.) sz. rendelete alapján
5 Módosította a 28/2003. (06.27.) sz. rendelet 1. §-a, hatályos 2003. 06.27-től.
6 Módosította a 5/2006. (II. 09.) rendelet 36.§ (2) bekezdése, hatályos:
2006. február 9-től
9 Módosította a 24/2005 (XI.10.) rendelet 2. §-a, hatályos 2006. január 1-től
10 Módosította a 5/2006. (II. 09.) rendelet 36.§ (2) bekezdése, hatályos:
2006. február 9-től.
Sportcélú
felajánláshoz kapcsolódó adófizetési kedvezmény1
(9)2,3 Az adózó által adományozott
támogatás összegének 40%-os mértékéig, de legfeljebb
az adózó által fizetendő adó 40%-ig adóvisszatartás
formájában adófizetési kedvezményt kaphat az az adózó
aki/amely:
a.) a helyi sportegyesületek részére az utánpótlás nevelés elősegítésére,
b.) integrációs, fejlesztő célra létrehozott egyesületeknek, közhasznú alapítványoknak
az általuk gondozott személyek rendszeres sportoltatásához
támogatást nyújt.
(10)4 A kedvezmény az adózó kérelmére
állapítható meg. A kérelemhez csatolni kell az anyagi
támogatásról szóló szerződést, valamint a támogatott
szervezet banki bizonylattal alátámasztott igazolását
a támogatási összeg átutalásáról.
(11) 5Az adófizetési kedvezményt
az önkormányzati adóhatóság egyedi elbírálás alapján
határozattal állapítja meg.
(12) 1A (2) - (11) bekezdés szerinti
kedvezmények legfeljebb 2007. december 31-ig érvényesíthetők.
Adókötelezettség
keletkezése és megszűnése
7.§
(1) 6Az adókötelezettség a használatbavételi,
illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő
év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült
vagy anélkül használatba vett építmény esetében az
adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő
év első napján keletkezik.
(2)7Az építményen fennálló adókötelezettség
megszűnik az építmény lebontása, vagy megsemmisülése
évének utolsó napján, kivéve ha az építmény az adóév
félévzárását megelőzően megsemmisül, vagy lebontják,
ebben az esetben a megsemmisülés vagy az lebontás
időpontja az irányadó.
(3) Az építmény használatának szüneteltetése
az adókötelezettséget nem érinti.
Az adó alapja
8.§
(1) Az adó alapja az építmény négyzetméterében
számított hasznos alapterülete.
(2) Hasznos alapterület a végleges
(vakolt vagy burkolt) falsíkokkal határolt teljes
alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább
1,90 m.
Az adó mértéke
9.§8,9
Az építményadó mértéke: 1000 Ft/m2/év
1 A 13/2003. (III.07.) sz. rendelet
3. §-a iktatta be, hatályos 2003. III. 7-től.
2 Módosította a 43/2004 (XII.23.) rendelet 2.§-a, hatályos 2004. XII. 23-tól.
3 Módosította az 5/2006. (II.09.) rendelet 36.§ (2) bekezdése, hatályos:
2006. február 9-től
4 Módosította a 43/2004 (XII.23.) rendelet 3.§-a, hatályos 2004. XII.23-tól.
5 Módosította a 28/2003. (06.27.) sz. rendelet 1. §-a, hatályos 2003. 06.27-től.
6 Módosította a 13/2003. (III.07.) sz. rendelet 4. §-a, hatályos 2003. III.
7-től.
7 Módosította a 28/2002. (XII. 17.) sz. rendelet 4. §-a, hatályos 2003. január
1-től
8 Módosította a 43/2004. (XII.23.) rendelet 4.§-a, hatályos 2004. XII. 23-tól.
9Módosította a 24/2005 (XI.10.) rendelet 3. §-a, hatályos 2006. január 1-től
Telekadó
Az
adókötelezettség
10.§
Adóköteles a Ferencvárosi Önkormányzat
területén lévő, beépítetlen belterületi földrészlet
(továbbiakban: telek).
Az
adómentesség, adókedvezmény1
11.§
Adómentes2:
a) az építési tilalom alatt álló telek a tilalom ideje alatt,
b) 3a helyi és helyközi tömegközlekedést lebonyolító adóalany, az e célra
használt telek után,
c)4 az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges - az épületnek minősülő
építmény esetén annak hasznos alapterületével, épületnek nem minősülő építmény
esetén az általa lefedett földrészlettel egyező nagyságú - földrészlet.
d)5, 6 szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi, nevelési-oktatási intézmények
céljára szolgáló helyiség, a költségvetési szerv, valamint az egyház tulajdonában
álló építményekhez tartozó teleknek a teljes területe.
e) az épülethez, az épületnek nem minősülő építményhez, nyomvonal jellegű
létesítményekhez tartozó - jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított
- védő (biztonsági) terület,
f) az erdő művelési ágban nyilvántartott telek.
g)7 a rendelet 6. § (9)-(12) bekezdéseiben
foglaltak a telekadó vonatkozásában is érvényesíthetőek.
Adókötelezettség
keletkezése és megszűnése
12.§
(1) 8Az adókötelezettség az építési
tilalom feloldását követő év első napján keletkezik.
(2) 8Az adókötelezettség
a) beépítés esetén a beépítés évének utolsó napján,
b) építési tilalomnak az év első felében történt kihirdetése esetén a félév
utolsó napján szűnik meg.
Az
adó alapja
13.§
Az adó alapja a telek m2-ben számított
területe.
_________________________________________________________________________________
1,3 Módosította a 13/2003. (III.07.) sz. rendelet
5. §-a, hatályos 2003. III. 7-től.
2Módosította a 28/2002. (XII. 17.) sz. rendelet 5. §-a, hatályos 2003. január
1-től
4 Módosította a 43/2004.(XII.23.) rendelet 5.§-a, hatályos 2004. XII. 23-tól
5 Módosította a 33/1998.(XII.16.) sz. Ö.K. rendelet 4. §-a, hatályos 1998.
XII. 16-tól.
6 Módosította a 28/2002. (XII.17.)sz. rendelet 5. §-a, hatályos 2003. január
1-től
7 Módosította a 43/2004. (XII.23) rendelet 6.§-a, hatályos 2004. XII. 23-tól
8 Módosította a 13/2003. (III.07.) sz. rendelet 6. §-a, hatályos 2003. III.
7-től.
Az adó mértéke
14.§1
Az adó évi mértéke: 220 Ft/m2/év.
Eljárási szabályok
Az adóalap
bevallása, az adó megállapítása és megfizetése
15.§
(1)2 Az adózó az adókivetéséhez szükséges
adatokról (adóalapról) az adókötelezettség keletkezését,
vagy a változását követő 15 napon belül bevallást
tesz.
(2)-(3)3
(2)4 Az adóhatóság a fizetendő adóról,
az adófizetés módjáról és idejéről, továbbá, ha a
törvény előírja, az adóalapról, az adómentességről
vagy adókedvezményről a bevallás (bejelentés) adatai
alapján határoz.
(3)5 Az adóhatóság által megállapított
adót az adózónak félévenként két egyenlő részletben
kell március 15-ig, illetve szeptember 15-ig megfizetnie.
(4) Ha az esedékesség időpontjáig
az adókivetés nem történt meg, az esedékes adót a
határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon
belül kell megfizetnie.
15/A6. §
Záró rendelkezések
16.§
(1)7 Az e rendeletben nem szabályozott
kérdések vonatkozásában A helyi adókról szóló 1990.
évi C törvény, valamint Az adózás rendjéről szóló
2003. évi XCII. törvényben foglaltak az irányadók.
(2)7 E rendelet a kihirdetésével
lép hatályba, rendelkezéseit 1999. január 1. napjától
kell alkalmazni.
(3)8
(4)8
Budapest, 2006. február 7.
|
Dr. Gegesy Ferenc s.k.
|
Dr. Oszvári István s.k.
|
|
polgármester
|
jegyző
|
1Módosította a
24/2005. (XI.101.) rendelet 4. §-a, hatályos
2006. január 1-től
2 Módosította a 28/2002. (XII.17.)sz. rendelet
6. §-a, hatályos 2003.
január 1-től
3 A (2) és (3) bekezdést hatályon kívül helyezte a 28/2002. (XII.17.)sz.
rendelet 6.§-a,
hatályos 2003. január 1-től.
4 A bekezdések számozását módosította 28/2002. (XII.17.)sz. rendelet 6.§-a,
hatályos 2003. január 1-től
5 Módosította a 13/2003. (III.07.) sz. rendelet 7. §-a, hatályos 2003.
III. 7-től.
6 Hatályon kívül helyezte a 44/2003. (XII. 30.) sz. rendelet 2. §-a,
hatályos 2004. 01. 01-től.
7 Hatályba léptette és a bekezdések számozását módosította a 43/2004 (XII.23)
rendelet 7.§-a, hatályos 2004. XII. 23-tól.
8 Hatályon kívül helyezte a 13/2003. (III. 07.) sz. rendelet záró rendelkezésének
(2) bekezdése,
hatályos 2003. III. 7-től.
|
